Absztrakt gondolkodás: mi ez és mire való?

Biztosan hallottál már az absztrakt gondolkodásról, de... mi is ez pontosan? Ez egy olyan gondolat, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elgondolkodjunk azon, ami az aktuális térben vagy pillanatban nincs jelen. Azt is lehetővé teszi, hogy általános fogalmakra vagy elvekre hivatkozzunk mindennapi életünkben vagy más összefüggésekben, például a munkában vagy a tudományban.

Kínál nekünk valamilyen előnyt? Egy 2006-os holland tanulmány bebizonyította erősebbnek érezzük magunkat, ha lehetővé teszik számunkra, hogy elvontan gondolkodjunk . Ez bizonyíték lehet a javára a konkrét gondolkodáshoz képest, amely korlátozóbb lenne.

Nézzük meg, miben különbözik a konkrét gondolkodás az ellenkezőjétől. És akkor mire való és milyen előnyöket kínál.

Mi az absztrakt gondolkodás és mire való?

szerinte Pszichológiai szótár az absztrakt gondolkodás a lényeges és közös jellemzők megragadásának képessége . Segít felidézni egy helyzet különböző aspektusait, megjósolni és megtervezni a jövőt, szimbolikusan gondolkodni és következtetéseket levonni. Ellentéte lenne a konkrét gondolatnak, amely ebben az esetben a jelen időn és téren alapuló szó szerinti gondolat.

Mire való? Mint mondtuk, az absztrakt gondolkodás lehetővé teszi, hogy a belső vagy külső környezetben található különböző fogalmakat, hiedelmeket vagy elemeket összekapcsoljuk. Ez is segít az innovációban teremt képzelje el, hogy új ötleteket dolgozzon ki, tanuljon a múlt tapasztalataiból, és gondoljon a jövőre.

Ez a gondolat Kognitív képességet is képvisel . Pontosabban, ez az egyik utolsó kognitív képesség, amelyet az emberi lények evolúciójuk során megszereztek. Hadd tudjunk meg többet a jellemzőinek összefoglalásából.

A gondolkodás az ember fő képessége, a gondolatok kifejezésének művészete pedig az első a művészetek között.

– Étienne Bonnot de Condillac –

Jellemzők

Lássuk összefoglalóan az absztrakt gondolkodás formára, tartalomra és funkciókra vonatkozó jellemzőit:

• Azokra az elemekre összpontosít, amelyek nincsenek jelen (a jelenlegi kontextuson túlmutat).
• Lehetővé teszi az elképzelést, az alkotást és az innovációt.
Stimulálja a mélyreható gondolkodást.
• Segít megtalálni a különböző jelentéseket minden helyzetben.
• Lehetővé teszi az absztrakt gondolkodást és az azonos típusú gondolatok megfogalmazását.
Ez egy hipotetikus-deduktív gondolat(Lehetővé teszi hipotézisek felállítását anélkül, hogy empirikusan ellenőriznénk őket).
• Rugalmas gondolkodás, amely vitára ösztönöz.

Példák

Hogy jobban megértsük ezt a gondolatot konkrét példákat használhatunk.

Vagy gondolhat egy vagy több könyvre, amely bemutatja Önt, olyan könyveket, amelyeket olvasott, vagy amelyek egy bizonyos témáról szólnak. Más szóval az absztrakt gondolkodásban az is szóba kerül a képzelet .

Egy másik példa az absztrakt gondolkodás használatára: egy művész, aki értékeli, hogy melyik szín illik a legjobban a festményéhez, vagy a zenész, aki a tökéletes hangot választja szimfóniája befejezéséhez.

És még egyszer: a zeneszerző, aki fantáziáját használja egy dal szövegének megírására, a matematikus, aki a számokat elemzi, hogy következtetéseket vonjon le, ugyanúgy, ahogy a fizikus vagy a statisztikus megragadja az összegyűjtött adatok közötti szignifikáns összefüggést.

Minden nap használjuk, amikor olyan helyzeteket értékelünk, amelyek a múltba vagy a jövőbe néznek (a jelenen túl). Röviden, az absztrakt gondolkodás számos helyzetben és forgatókönyvben jelen van.

Mikor jelenik meg? Piaget hipotézise

A svájci episztemológus és biológus Jean Piaget (1896-1980) már absztrakt gondolkodásról beszélt. Kidolgozott egy hipotézist, amely szerint az absztrakt gondolkodás és az érvelés a fejlődés utolsó szakaszában (a formális műveletek szakaszában) jelenik meg. Valóban Piaget az absztrakt gondolkodást formális gondolkodásnak nevezte, mert ehhez az evolúciós szakaszhoz tartozott .

A formális műveletek szakasza 11-15 éves kor között kezdődik és a felnőttkorig tart. A következő elemek központi szerepet játszanak ebben a szakaszban:

• Hipotetikus érvelés.
• Absztrakt érvelés.
• Szisztematikus problémamegoldás.
• Absztrakt gondolkodás.

Ez a gondolat Piaget szerint szorosan kapcsolódik a logikához és a problémamegoldó képességhez. Ebben az értelemben ez lenne az emberi lény egyik jellegzetes tulajdonsága, amely megkülönböztet minket a többi állatfajtól.

Hogyan kell alkalmazni?

Alkalmazható-e ez a gondolkodási forma a mindennapi életben? Milyen területeken? Személyes fejlődésünk szempontjából hasznos lehet

Másrészt az absztrakt gondolkodás (valamint nyelvezetének) elsajátítása hasznos olyan területeken, mint a matematika vagy a tudomány, mivel az analitikus érveléshez az absztrakt gondolkodás használatára van szükség.

Ezt azonban ne felejtsük el egy bizonyos téma vagy fogalom megértéséhez tudnunk kell összekapcsolni a valós élettel hogy közelebb és konkrétabb legyen hozzánk.

Különbségek az absztrakt és a konkrét gondolkodás között

A konkrét gondolkodás az absztrakt gondolkodás ellentéte. Miben különbözik ez a két gondolkodásmód? Az absztrakt gondolkodás lehetővé teszi a mentális információk feldolgozását, leírását és manipulálását . A konkrét gondolatnak ugyanaz a funkciója, de a fizikai világban jelen lévő tárgyakkal.

Másrészt azt mondtuk, hogy az absztrakt gondolkodás hipotetikus és deduktív. Ez azt jelenti, hogy lehetővé teszi hipotézisek megfogalmazását anélkül, hogy empirikusan ellenőriznénk azokat. A konkrét gondolkodásban a tudás a szóban forgó jelenséggel kapcsolatos közvetlen megtapasztaláson keresztül jön létre (azaz az induktív gondolkodás egyik formája).

Az absztrakt gondolkodás az általánostól a konkrét felé halad (ami lehetővé teszi például törvények és elméletek megfogalmazását). Ehelyett a konkrét gondolat a konkréttól az általános felé halad. Végül az absztrakt gondolkodás lehetővé teszi a reflexiót és vita (rugalmasnak lenni); a konkrét nem engedi meg a variációkat, mivel a kézzelfogható és nyilvánvaló dolgokon alapul.

Amint láttuk, az absztrakt gondolkodás mindenütt jelen van, és nagy előnyökkel jár, ha mások ösztönzéséről van szó, mint például a gondolkodás vagy az érvelés. A gondolkodásnak számos formája létezik: konvergens divergens gyakorlati elméleti szó... Melyik a legjobb? Mindenki és senki.

Az a legjobb, amelyik jól illeszkedik az elvégzendő feladathoz. Így a rugalmasság egy másik hozzáadott érték érvelési készségeinkhez .

A bölcs ember nem mond ki mindent, amit gondol, hanem mindent gondol, amit mond.

- Arisztotelész-