A 20. század elején 1909-ben Bálint Rezső magyar orvos, aki Bálint szindrómának adta a nevét század végén már megfigyelt klinikai kép leírását mutatja be, amelyet optikai ataxiának nevez. Jellemzője a tárgyak pontos megfogásának nehézsége, mivel a szemek és a kezek nem mozognak összehangoltan.
Később Smith 1916-ban és Holmes 1918-ban újraértelmezte ezt az állapotot a térbeli tájékozódás hibájaként.
1953-ban Hécaen és Ajuriaguerra véglegesen meghatározta a leíró keretet. Bálint szindróma amely abból áll a tekintet pszichés bénulása, arc-motoros ataxia és vizuális figyelmetlenség .
A Bálint-szindróma jellemzői
A Bálint-szindrómára jellemző mindenekelőtt három olyan változás, amely ennek a klinikai képnek a sajátos triádját alkotja :
- Képtelenség látni és megragadni a tárgyakat.
- Optikai ataxia.
- Vizuális figyelmetlenség, amely főként a mező perifériáját zavarja akkor is, ha a Figyelem más ingerekre változatlan marad.
Az érzéketlen láncszem, amely a legtávolabbi és legkülönfélébb képeket összeköti, a látás.
-Robert Bresson-
A Bálint-szindróma okai
Ezt a rendellenességet a kétoldali elváltozások a parietális lebenyekben vagy a parieto-occipitalis területeken lőtt sebeket követően stroke vagy más trauma.
- A szögletes gyrus.
- A dorsolaterális terület farkas (19. terület).
- A precuneus (felső parietális lebeny).
A legfrissebb esetértékelések kiemelik a léziója szögletes gyrus mint kritikus tényező a Bálint-szindróma kialakulásában .
A tünetek
E betegségben szenvedők képtelenek lokalizálni egy vizuális ingert, és zavarok a mélységérzékelésben korlátozottan képesek megváltoztatni a tekintetük irányát egy inger előtt, és ha ez sikerül, akkor ez szervezetlen módon történik anélkül, hogy elérnék a kellő pontosságot, és nem tudják fenntartani a helyes fixációt.
A patológia jellegzetes tünete a szimultangnózia vagy a vizuális figyelem beszűkülése egy ingertárgyon, aminek következtében a vizuális tér teljes egészében nem érzékelhető.
Ez azért meglepő, mert az alanyok a legapróbb részleteket is látják (foltokat az apró tárgyakon), de a globális jelenetet nem, ezért a legtöbb esetben úgy viselkednek, mintha vakok lennének.
A rendellenesség sajátosságai
Objektív vizsgálat után néhány beteg képes követni ujjainak mozgását, de a vizsgálóét nem ; hasonlóképpen képesek megérinteni testük bizonyos pontjait, de nem külső tárgyakat.
A vizuális fókusz megváltoztatásának nehézsége hátráltatja a fixáció kialakulását, amely vizuális figyelmetlenség tünetével nyilvánul meg.
A vizuális inger megtalálásának nehézsége a térben - amely szervezetlen, ha az inger más jellegű - optikai ataxiát okoz.
Hogyan készül a diagnózis?
A tárgyak látásmódjának változását értékelik a szemek mozgásának és a mozgás előtti rögzítésének megfigyelése e egy inger, például egy szem zseblámpa manuális deaktiválásához.
A tárgyak megfogási képességével kapcsolatos változást úgy értékelik, hogy különböző magasságú, eltérő színben és méretű tárgyakat mutatnak be, hogy megfigyeljék a mozgást és az elérési nehézségeket, valamint a tevékenység végrehajtási idejét.
Az optikai ataxia értékelése szövegolvasással történik a hibák számának, a megszakítások miatti folyékonyság hiányának, ill. szakkádikus mozgások és fixáció megfigyelése .
A vizuális figyelem hiánya közvetve igazolható, mivel a friss emlék vizuális multistimulus határozza meg; vagy annak megfigyelésével, ahogyan a beteg követi vagy nem követi a zseblámpa mozgását vagy bizonyos progresszív fényingereket.
A látás a láthatatlan dolgok látásának művészete.
-Jonayhan Swift-
Kezelés
Mivel a Bálint-szindróma súlyos agysérülés következtében alakul ki a kezelés az elveszett funkciók helyreállításából áll üléseken keresztül rehabilitáció .
A legtöbb esetben a foglalkozási terápiát használják fő megközelítésként. Ez a terápia történhet hagyományos módszerekkel vagy új technológiák alkalmazásával az eset mértékétől és a kezelőorvos választásától függően.
A terápia célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a betegek által okozott nehézségeket valamint készségeik fejlesztése, hogy jobban tudják kezelni állapotukat.
