Motiváció a tanuláshoz

A tanulási motiváció az egyik alapvető szempont, amelyet minden oktatási rendszerben figyelembe kell venni . Segít a tanulóknak a napi feladatok és kihívások kezelésében. Ezért elengedhetetlen eleme a minőségi oktatás garantálásának.

A nagy interperszonális változékonyság megléte az első szempont, amelyet szem előtt kell tartani, amikor beszélünk tanulási motiváció . Valójában minden diáknak megvan a saját motivációja és megközelítése az oktatáshoz. Emiatt nincs egy mindenkire érvényes varázsrecept, amely minden diákot egyformán motiválna. A változékonysági tényezők tanulmányozása azonban segíthet a probléma megoldásában.

Ebben a cikkben a tanulási motiváció három alapvető szempontját ismertetjük: érdeklődés, önhatékonyság és célorientáltság .

Érdeklődés alapú tanulási motiváció

Lényeges szempont a hallgató érdeklődése a tananyag iránt. Ezt a változót sok esetben alábecsülik. Feltételezzük, hogy ami igazán fontos, az az az erőfeszítés, amelyet a tanulók megtesznek annak érdekében, hogy a saját szintjükön együtt tanuljanak rugalmasság .

De ez súlyos hiba, mert ha egy tartalom unalmas és nehéz, a tanuló erőfeszítései nagyrészt eredménytelenek lesznek . Ezzel szemben, ha a témát érdekesnek tekintik, az erőfeszítés pozitívnak és az egyén számára kielégítőnek minősül.

Másrészt az érdekes változó mélyreható megértéséhez két szempontból is fontos megvizsgálni. Először is a téma iránti érdeklődés egyéni szinten kezelhető a szenvedélyekre és a hajlamok az egyes egyének részleteit. Vagy szituációs módon úgy, hogy arra koncentrálunk, hogy mennyire érdekes a tantárgy oktatásának módja.

Amikor az egyéni érdekről van szó, a következtetések általában nyilvánvalóak. Ha egy téma vagy téma vonzza a hallgatót, teljesítménye jelentősen megnő . Ennek az az oka, hogy az érdeklődés elősegíti a felfedezést, és konstruktív érveléshez vezet annak megértéséhez és elmélyítéséhez, amit ez a kellemes kíváncsiság generál.

Ha a helyzeti érdeklődésről beszélünk, minden kissé zavarosabbnak tűnik. Hogyan tehetsz érdekesebbé egy témát? A filozófus és oktató, John Dewey (1859-1952) azzal érvelt, hogy a tárgyak nem válnak érdekessé attól, hogy irreleváns részletekkel díszítik őket. Ahhoz, hogy egy témát érdekesnek lehessen tekinteni, olyan oktatást kell végezni, amely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy megértsék annak összetettségét, mert az az egyszerű tény, hogy képesek vagyunk megérteni valamit, minden emberi lény számára lenyűgöző .

A probléma akkor merül fel, ha egy téma nem megfelelő annak a hallgatónak, aki nem tudja megfejteni. Fennáll a veszélye annak, hogy a neki továbbított információ elveszti használati értékét.

Önhatékonyságon alapuló tanulási motiváció

Az önhatékonyság a tanulási motiváció másik központi szempontja. Ez egy feladat elvégzésének képességére vonatkozó elvárás vagy személyes ítélet. Más szóval, a hit, hogy kompetens vagy nem. Fontos, hogy ne keverjük össze a fogalmakat önhatékonyság és én-fogalom. Az első az adott ügyben hozott konkrét ítélet. A második egy általános elképzelés az egyén jellemzőiről és képességeiről.

A magas önhatékonyság elősegíti, hogy a tanuló motiváltabb legyen a tanulásban. Ez azért történik, mert az, hogy valamiben jó, nagyon kifizetődő érzést kelt . Másrészt az alacsony önhatékonyság motivációs szinten nagyon negatív lehet, mivel az agy védekező mechanizmusként működik. Megpróbálja magasan tartani az önbecsülését. Például a tanuló elveszíti érdeklődését azon feladatok elvégzése iránt, amelyekben nem tudja a legjobbat nyújtani.

Oktatási rendszerünkben túlzott jelentőséget tulajdonítanak a hibáknak, valamint a siker kontextusba helyezésének szokásának. Ami az első szempontot illeti, azt szem előtt kell tartani, hogy a kudarcok, hibák kiemelésével a büntetés nagyon fontossá válik.

Amikor a sikert másokra hivatkozva jutalmazzák (Luca írta az osztály legjobb esszéjét, amit tőle kell tanulnod) a kevésbé jó tanulókat megalázzák, sértve ezzel önhatékonyságukat .

Az önhatékonyság kezelésének legjobb módja az a oktatás a tanulók erősségeinek megerősítésén és a gyengék javításán alapul. A személyes fejlődésen alapuló sikerértékelést is elő kell segíteni.

Célorientáltságon alapuló tanulási motiváció

A tanulói motiváció egybeesik a célorientáltsággal. Pontosan ezek azok az okok vagy okok, amelyek miatt a tanuló fejleszti tanulási magatartását. Ebből a szempontból szem előtt kell tartani, hogy a motivációs folyamat a tanuló céljaitól függően változhat. Az oktatási kontextusban a 3 célokat különböző:

Teljesítményszemlélet: ebben a kategóriában a tanulók kiemelkednek azzal, hogy igyekeznek a legjobb osztályzatokat megszerezni az osztályban.

Elkerülési megközelítés: a tanulók célja, hogy ne bukjanak el, vagy ne kapjanak kudarcot.

Kompetencia: azokra a tanulókra vonatkozik, akik igyekeznek mélyen megérteni a témát, hogy kompetensek legyenek benne.

Éppen ebben a dimenzióban mutatkozik meg az oktatási rendszer egy másik súlyos hibája. A teljesítményszemléletű célokkal rendelkező tanulók általában i szavazatokat jobb. Motivációjuk arra készteti őket, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el . Éppen ellenkezőleg, azok, akik a kompetenciára törekednek, nem a legjobb osztályzatot, hanem minőségi tanulási eredményt keresnek.

De hogy van az, hogy akiknek fontos a tárgy megértése, azok nem mindig kapnak jobb jegyeket?

A válasz abban rejlik, hogy sikerüljön A jelenlegi értékelési rendszer szerint könnyebb az otthoni tanuláshoz folyamodni, mint a mély megértéshez . Ezt az elvet pedig gyorsan megtanulják azok a diákok, akiknek teljesítménycéljaik vannak. A kompetenciát keresőknek elkerülhetetlenül további erőfeszítéseket kell tenniük.

A motiváció alapvető szempont, amelyet figyelembe kell venni, ha minőségi oktatást szeretne nyújtani. Azonban nem elég a téma ismerete, hanem a megfelelő stratégiák és ismeretek megfelelő alkalmazása szükséges. A tanulási motiváció nem csak azt jelenti, hogy inspirációt és érdeklődést keltünk a tanulókban, hanem képesnek és képesnek kell érezniük magukat a különböző tantárgyak teljes megértésére.