
Az érzelmi intelligencia fogalmát 1990-ben Salovey és Mayer alkotta meg, bár később népszerűvé vált Daniel Goleman író könyvének köszönhetően. Ezt a képességet több tudományág is elismerte, mint kulcsfontosságú képességet a különböző szinteken elért sikerek eléréséhez, a tudományos és a munkától a személyesig. De Meghívjuk Önt, hogy fedezze fel az érzelmi intelligencia árnyoldalát is.
Goleman könyve támponttá vált e fogalom tanulmányozásában. Lassan Az érzelmi intelligencia vitatéma és számos tanulmány és kutatás fókuszává vált. 2002-ben még az UNESCO is bevette 140 ország oktatási programjába, mint az érzelmi tanulás kulcselemét.
Mi az érzelmi intelligencia?
Az intelligencia első definíciói tisztán kognitív képességekre vonatkoztak félretéve az érzelmek szféráját. Ezt a megközelítést csak később kezdték megkérdőjelezni, és számos elmélet született, köztük az is többféle intelligencia . Ez az új elmélet az intelligenciát különböző típusokba sorolta, mint például matematikai, nyelvi vagy érzelmi.
Így kezdtünk el beszélgetni intraperszonális intelligencia, amely a saját érzelmek megismerésének képességére utal és az érzéseidet az önelemzés segítségével. Goleman ekkor adta ki könyvét, amelyben ezt a képességet érzelmi intelligenciaként említi.
A szerző úgy határozza meg önmaga motiválásának képessége hogy megvédje magát a frusztrációkkal szemben, irányítsa az impulzusokat és szabályozza lelkiállapotát így empátiát és bizalmat éreznek mások iránt.
Elemek
Goleman elméletére hivatkozva nyolc elemet azonosítottak.
- Empátia . Úgy határozzák meg, mint a mások által kifejezett szükségletekre való megfelelő reagálás képességét, valamint az érzéseik megosztásának képességét.
Nagy sikere nyomán ez az elmélet a hagyományos intelligencia kiegészítésének tekintették. Ma már természetesnek tartják, hogy az érzelmi képességek befolyásolják az emberek adaptív és kognitív képességeit.
Mit lehet tudni erről a képességről?
Az érzelmi intelligencia, mint sikertényező iránti lelkesedés lehetővé tette a hipotézisek, modellek és kutatások terjesztését a területen. Érdekes, hogy ez a fogalom azelőtt vált népszerűvé, hogy kellőképpen ismert lett volna.
Például ismert volt, hogy a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező emberek általában jobb egészségnek örvendenek és elégedettebbek nagyobb célokat érnek el a munkahelyükön, és kevesebb interperszonális problémájuk van.
Így folytattuk a közéleti vezetők elemzését akiknek sajátos képességet tulajdonítottak mások érzelmei felismerésére, megértésére és kezelésére. Köztük volt a 20. század egyik legbefolyásosabb vezetője, nem más, mint Adolf Hitler.
Az érzelmi intelligencia sötét oldala
Azt mondják, hogy Adolf Hitlernek nagyon magas érzelmi intelligenciája volt. Egy extra fegyver, amellyel növelheti erejét, mindenki által ismert katasztrofális következményekkel.
Ez lenne az egyik legvilágosabb példa arra, hogyan az érzelmek értelmezésének képességét, különösen másokét, nem mindig használják nemes célokra. Éppen ez a szempont keltette fel az érdeklődést a társadalomkutatás területén.
Az érzelmi intelligencia összefüggésbe hozható a nárcizmussal. Osztrák kutatók egy csoportja 600 ember érzelmi intelligenciájának szintjét mérte fel, és felfedezte, hogy a magasabb pontszámot elérők hajlamosak elbűvölni másokat személyes haszonszerzés céljából.
In egy másik tanulmány Michiganben végeztek, és kiderült, hogy A nárcizmus szorosan összefügg az érzelmek felismerésének képességével olyan tényező, amely amellett, hogy elengedhetetlen az empátiához, a manipulációt is elősegíti.
Egy másik, a Torontói Egyetemen végzett kutatás feltárta ezt nagy a valószínűsége annak, hogy egy erős érzelmi intelligenciával rendelkező személy kinevet másokat személyes elismerés megszerzése céljából. Ezenkívül egy ugyanebből a tanulmányból származó érdekes adat azt mutatja, hogy ezek az emberek jobban felismerik a negatív érzelmeket, mint a pozitívakat.
Ugyanez a tanulmány azt mutatja, hogy az emberek a nyilvánvaló Machiavelli irányzatok vagyis a munkások, akik hajlandóak szabotálni másokat karrierjük előmozdítása érdekében magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek.

Következtetések az érzelmi intelligencia árnyoldalának okáról
Az érzelmi intelligencia lehetővé teszi, hogy felismerje és tükrözze saját és mások érzelmeit. Fontos készség a jólét biztosításához azáltal, hogy az érzelmeknek megérdemelt szerepet adunk. Céljai eléréséhez kulcsfontosságú, mivel ez hatással van egyéb személyes képességeire is.
Ennek ellenére a magas érzelmi intelligencia nem elég ahhoz, hogy jót tegyen önmagának és másoknak; ennek a képességnek a helyes irányba irányítása egyéb személyes, erkölcsi és kontextuális tényezőktől függ.
Érzelmileg intelligensnek lenni tehát nem azt jelenti jobban kezelje az érzelmeket hanem inkább tudni, hogyan lehet őket a legjobban felismerni, és a legjobb módon kell terelni őket.