Mi történik a neuronokkal, amikor alszunk?

Amikor rosszul alszunk, hajlamosak vagyunk fáradtnak, kimerültnek és szellemileg lassabban érezni magunkat... A helytelen pihenés súlyos következményekkel járhat a testi és lelki egészségünkre. Ez az oka annak, hogy a jó alvás alapvető és elengedhetetlen minden idegrendszerrel rendelkező élőlény számára; bár a sejtmag alvással kapcsolatos funkciója még megfoghatatlan. Mi történik a neuronjainkkal, amikor alszunk?

A tudomány újra és újra bebizonyította, hogy az alvás létfontosságú funkció. A mély és helyreállító alvás hosszan tartó hiánya valójában halálos lehet.

Ebben a cikkben megpróbálunk választ adni a kérdésre: mi történik a neuronokkal, amikor alszunk?

Mi történik a neuronokkal, amikor alszunk?

A folyóiratban megjelent tanulmány Nature Communications Sleep azt állítja az alvás növeli a kromoszómák azon képességét, hogy csökkentsék az idegsejtek genetikai károsodását . Többek között néhány lehetséges magyarázatot kínál az alvás céljaira:

• Elősegíti a makromolekulák bioszintézisét.
Elősegíti az energiatakarékosságot.
• Részt vesz a metabolitok tisztításában.
Lehetővé teszi a folyamatokat neuronális plaszticitás .
• Lehetővé teszi az emlékek megszilárdítását a hosszú távú memóriában.

Az alvás és az agy

Az idézett tanulmány szerint az agysejtek DNS-ében napközben fellépő károsodás alvás közben optimálisan helyreáll . Amikor alszunk, ezért csökken a neuronok genetikai károsodásának mértéke, következésképpen csökken a sejthibás működés lehetősége.

Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a hosszú távon felhalmozódott genetikai károsodások a betegség kialakulását okozhatják neurodegeneratív betegségek és egyéb neurológiai rendellenességek. Emiatt fontos gondoskodni az alvás minőségéről, annak elérése érdekében mély és helyreállító .

Molekuláris szinten, amint azt képalkotó technikák mutatják, az idegsejtek kromoszómái lényegesen nagyobb kapacitást mutatnak a DNS tömörítésére és szétesésére nyugalmi állapotban, mint ébrenlétben, amikor teljes aktivitásban vannak.

A genetikai anyag helyreállításának ez a sajátos dinamikája azonban a napszaktól és különösen attól függ cirkadián ritmusok főleg az idegsejtekben figyelték meg. Egyéb anatómiai komponensekhez tartozó egyéb sejttípusok úgy tűnik, hogy nem mutatnak ilyen markáns különbségeket a javítás hatékonyságában.

Az elmondottakból arra a következtetésre juthatunk, hogy az alvás, mint fiziológiás állapot, amely elősegíti a sejtkárosodás helyreállítását, a neuronok szempontjából hatékonyabb, mint a szervezet más rendszereihez viszonyítva.

Evolúciós szempontból tehát kijelenthető, hogy az embernek stratégiára van szüksége az egészséges neuronok fenntartásához sajátos jellemzőivel és mechanizmusaival az alvásban találja meg az optimális folyamatot erre a célra.

Ha élni jó, még jobb álmodni és mindenekelőtt felébredni

-Antonio Machado-

Utolsó gondolatok

Másrészt a vizsgálat eredményei arra is rávilágítottak, hogy ez a kárjavító mechanizmus ellentétes irányú hatást fejthet ki; valójában a hibák felhalmozódása a DNS-génszekvenciákban önmagában is elősegítheti genetikai javítási mechanizmusok beindítása az alany alvásának indukálásával.

Az oxidatív stressz, a sugárzás és a kábítószer-használat mellett az idegsejtek DNS-ét alkotó nukleotidláncok is károsodhatnak.

Az a klinikai valóság, hogy a súlyos alváshiány halálhoz vezethet – ami orvosilag évszázadok óta ismert – ezeknek a megállapításoknak a fényében az alvásmegvonás által okozott génjavítási hibákon alapulhat.

Amint láttuk, ez nem kétséges i alvási és ébrenléti ciklusok az agy egészségének megőrzése érdekében a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartani őket és a kognitív egészség. Miért jól aludni egyben jól élni is.