Kiégés az egészségügyi szakemberek körében

Az egészségügyi környezetben dolgozni nehéz feladat. Az ágazat szakemberei az emberek egészségének megőrzésén és javításán dolgoznak, és ez nagyon megterhelő lehet. Sajnos ma az egészségügyi szakemberek körében magas a kiégési szindróma előfordulása.

Már 1943-ban Abraham Maslow szükségletei piramisának alapjára az egészséget helyezte a fiziológiás szükségletekkel együtt, mint az alvás, étkezés, légzés stb. Piramisa második lépcsőjeként a testi biztonságot is a biztonsági szükségletek mellett sorolta fel.

Ezért elmondhatjuk, hogy az egészség létfontosságú az emberek számára. Ennek hiánya vagy annak érzékelése ezért éber állapotot okoz az alanyban a biztonság hiánya a fenyegetettség érzése.

Kiégés az egészségügyi szakemberek körében: mi az oka?

A kórházi környezet olyan tér, ahol nagy érzelmi hatású helyzetek fordulnak elő . Mind a betegek, mind a családtagok intenzív érzelmi érzeteket tapasztalhatnak, amelyekben az egészségügyi személyzet részt vesz – vagy részt vehet. Ebben az értelemben az egészségügyi szakemberek körében végzett stressztényezőket elemző tanulmányok azt mutatják, hogy ezek főként a következők:

• Munkaidő.
• Segítségnyújtás olyan beteg betegeknek, akik bizonyos helyzetekben válságos pillanatokkal szembesülnek.
• A halál által kiváltott érzések .
• Kérdések olyan emberektől, akik nem elégedettek a kapott szolgáltatásokkal.

Továbbá, ha megkérdeznénk az egészségügyi személyzetet, mindegyik a következő tényezőket jelezné:

Rossz hírt közölniazoknak, akik kényes fizikai és érzelmi pillanatban találják magukat.
• Magas elvárások az egészségügyi és egészségügyi személyzettel szemben.
Munka az idő ellen magas stresszhelyzetekben.
• Munka túlterheltsége.
Források hiányaa betegellátás optimalizálása érdekében.

De ez még nem minden. Meg kell említenünk olyan interperszonális tényezőket is, amelyek nem az egészségügyi környezetre jellemzőek. A legelterjedtebb és legismertebb a munka és a munkatársak közötti kapcsolatok összeegyeztetésének lehetősége.

Mindezek miatt szükséges olyan stratégiákkal számolni, amelyek enyhítik az orvosok, az ATS személyzet ápolói és más szakemberek munkáját megnehezítő stresszt.

A kiégés csökkentése az egészségügyi szakemberek körében

A kiégési szindróma az egészségügyi szakemberek körében a következőket okozza:

• Elégedetlenség a munkában.
• A munkakörnyezet elhasználódása.
• A munka minőségének csökkenése.
• Munkahelyi hiányzás .
• A szakma feladása.
• Passzív-agresszív pozíciók felvétele a betegekkel szemben.

E helyzetek megoldásához el kell fogadni a stratégia, a munkastruktúra, a módszertan stb. változásait. Azonban a munkavállaló speciális készségeket is kifejleszthet a munkahelyi stressz csökkentésére. Az alábbiakban a legfontosabbakról beszélünk.

Kommunikációs készségek

Egy nemrégiben készült tanulmány az egészségügyi szakmákban tapasztalható kiégésről a kommunikációs készségek hatását próbálja feltárni erre az összefüggésre. Az eredmények azt mutatják, hogy a kommunikációs készséggel rendelkező szakemberek kevésbé szenvednek érzelmi túlterheléstől. Személyes szinten is elégedettebbnek érzik magukat a munkájuk során.

A kommunikációs készségek nemcsak a szakember számára előnyösek mivel ezek is pozitív hatással vannak a betegre. A pácienssel való kommunikáció valójában az ellátás alapvető része. Ez utóbbinak tulajdonítja a biztonságot, és ezáltal javítja a klinikai gyakorlat minőségét.

A terápiás kapcsolat

A tanulmányok azt mutatják, hogy a klinikai eredmények javulása a terápiás kapcsolat javulásával párhuzamosan növekszik. Ez a következő okokkal magyarázható:

• Megnövelt diagnosztikai határ a páciens pszichoszociális változóinak ismeretében.
• Fokozott placebo hatás .
• A kezelési és diagnosztikai eljárások fokozottabb betartása.
• Reálisabb választás a páciens döntéshozatali folyamatban való részvételét követően.

Érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia és a szakmai stressz közötti kapcsolat negatív. A legtöbb tanulmány az ápolási területen végzett elemzésekre összpontosít. Az eredmények azonban extrapolálhatók más egészségügyi helyzetekre. Mindegyik azt jelzi, hogy az érzelmi intelligencia nagyobb mértékű használata kevesebb stressznek és a kiégés nagyobb megelőzésének felel meg.

Az érzelmi intelligencia serkentése ezen keresztül lehetséges érzelmi szabályozás fejlesztése . A pszichológia szempontjából ugyanis ezt a szempontot tekintik az érzelmi intelligencia alapjának. Így az érzelmi szabályozás révén képesek leszünk kontrollálni és kezelni az érzelmeket stresszes helyzetekben.

Összefoglalva, ez tagadhatatlan az egészségügyi szakemberek gyakran vannak kitéve stresszes helyzeteknek. Sok esetben a szakember önmagában nem tudja befolyásolni a külső tényezőket; másrészt, amit ebben a vonatkozásban tehetünk, az az, hogy azokon a belső változókon dolgozunk, amelyek feszültségmodulátorként is működnek.