Talán néha az az érzése, hogy valaki más is van ugyanabban a szobában, mint te, és mégis egyedül vagy. A jelenlét és annak érzékelése, hogy valaki közel áll hozzád, egy olyan jelenség, amely megismétlődik
A jelenséget, amelyre hivatkozunk, úgy érzékeljük igazi . Azok, akik megtapasztalják, úgy érzik, hogy van valaki a közelükben, még ha nem is látják. Az embernek az az érzése, hogy nincs egyedül, még akkor sem, ha nincs mellette senki. Még azt sem tudja egyértelműen azonosítani, hogy milyen inger támasztja alá ezt az érzést
Érezni a jelenlétet: tényleg van egy szellem a közelemben?
A kutatók megpróbálták racionálisan és tudományosan megmagyarázni ezt a jelenséget . Emiatt végeztek egy kísérletet, amelyben ezek az emberek érzékelték ezt a jelenlétet. A tudósok 48 egészséges önkéntest toboroztak, akik soha nem tapasztalták azt az érzést, hogy a közelükben tartózkodtak azzal a céllal, hogy agyuk bizonyos régióiban megváltoztassák bizonyos neuronális jeleket. agy .
Ezeknek az embereknek bekötött szemükkel robotot kellett manipulálniuk saját kezükkel. Eközben egy másik robot ugyanazokat a mozgásokat követte az önkéntesek mögött. Az eredmény a következő volt: amikor a mozgások egyidejűleg történtek, az egyének nem éreztek semmi rendelleneset.
Viszont Amikor a mozgások nem egyszerre történtek, egyharmaduk azt mondta, hogy érezte a jelenlétet a szobában . Néhány alany annyira megijedt, hogy kérték a szemkötő eltávolítását és a kísérlet befejezését.
Ugyanez a kutatócsoport 12 ember agyát szkennelte, akiknek az volt az érzésük, hogy jelen vannak velük. A cél az volt, hogy meghatározzák, hogy az agy melyik része kapcsolódik ehhez a jelenséghez. A kísérlet megerősítette, hogy az érintett részek azok, amelyek a tudatosság önmagukról a test mozgására és helyzetére a térben.
Egyedül az agy a felelős
A korábbi kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy a robot mozgása átmenetileg megváltoztatja az agyműködést az említett régiókban. Amikor az emberek megérzik egy szellem jelenlétét, valójában az történik, hogy az agy összezavarodik. Az agy rosszul számolja ki a helyzetét test és úgy azonosítja, mintha egy másik személyhez tartozna .
Ha az agyban van egy bizonyos neurológiai rendellenesség, vagy ha egy robot stimulálja, akkor létrehozhatja saját testének második ábrázolását. Ezt az egyén furcsa jelenlétként érzékeli. Ez a jelenlét ugyanazokat a mozdulatokat hajtja végre, amelyeket az egyének végeznek, és megtartja ugyanazt a pozíciót.
Az emberi elme teljességként működik, és az észlelő nem az érzékek, hanem a szubjektum.
-J.L. Pinillos-
A képzelet pszichológiája
A képzelet és az észlelés pszichopatológiája a pszichopatológiai kutatás központi témája. Valójában a pszichológiai kutatások számos magyarázó elméletet szültek észlelés és a képzeleten. Mindazonáltal ezek az elméletek sok tekintetben különböznek egymástól.
Az illúzió világos példája annak, hogy az észlelés nem objektíven meghatározott. Az észlelést nem csak az észlelt inger fizikai jellemzői befolyásolják. Valaminek észlelése során a szervezet hajlamai, elvárásai és korábbi tapasztalatai alapján reagál az ingerekre.
Bizonyos értelemben képesek vagyunk előre látni azt az információt, amelyet a kontextus kínál számunkra.
-Amparo Belloch-
Mindez arra késztet bennünket, hogy megállapítsuk, perceptuális feldolgozásunkat nemcsak adatok, hanem elképzeléseink, ítéleteink és koncepcióink is irányítják. Például, ha hiszünk a szellemekben, ha olyan érzésünk van, hogy érzékeljük a jelenlétet, akkor valóban elhisszük, hogy egy szellem van mellettünk.
De honnan tudhatjuk, hogy bizonyos dolgok valóban megtörténnek-e? Amint Helmohtz már egy évszázaddal ezelőtt rámutatott, nem kellene annyira nyilvánvalónak lennie, hogy a tárgyak miért tűnnek hideg vagy forró vörös zöldnek. Ezek az érzések az idegrendszerünkhöz tartoznak, és nem magához a tárgyhoz.
A furcsa tehát az, hogy kívülről észleljük a tárgyakat, amikor az a folyamat, amely a közvetlen tapasztalatunk, belül történik. Azonban más tapasztalatok, mint az i álmokat képzeletet vagy gondolatot tapasztalunk belül.
Fontos emlékeznünk arra, hogy az ítélet és az értelmezés közbeavatkozik valami észlelésén. Ez arra utal az észlelt pontatlanságok és megtévesztések vagy érzékszervi hibák ugyanolyan normálisak, mint az ellenkezője, legalábbis a valószínűség tekintetében
Jelenlét érzékelése: észlelési torzulás
Az észlelés és a képzelet zavarait általában két csoportba sorolják:
észlelési zavarok és megtévesztések (Hamilton 1985; Sims 1988). Az érzékelési torzulások az érzékszerveken keresztül lehetségesek. Ezek a torzulások akkor fordulnak elő, ha egy rajtunk kívül létező ingert a várttól eltérő módon érzékelünk.
Ezenkívül az észlelési torzulások sok esetben szervi rendellenességekből erednek. Ezek a rendellenességek általában átmenetiek, és befolyásolhatják az érzékszervi vételt és az agy által végzett értelmezést.
Az észlelési megtévesztések esetén olyan új észlelési élmény jön létre, amely nem a személyen kívüli ingereken alapul. (mint a hallucinációknál). Ezenkívül ez az észlelési tapasztalat általában együtt létezik a többi normál észleléssel. Végül megmarad annak ellenére, hogy a kezdeti észlelést kiváltó inger fizikailag már nincs jelen.
Tehát hogyan osztályozzuk azt az érzést, hogy van jelenlét? Az észlelési torzulások közé foglalhatnánk. Az észlelési torzulásokon belül a következő osztályozást végezhetjük:
- Hyperesthesia vs hypoesthesia: anomáliák az intenzitás érzékelésében (például a fájdalom intenzitásában).
- Anomáliák a minőség érzékelésében.
- Metamorfózis: a méret és/vagy forma észlelésének anomáliái.
- Anomáliák az észlelési integrációban.
- Illúziók: jelenlét érzése és pareidólia.
- A Pareidolia arra a pszichológiai jelenségre utal, amely a figurák és arcok képeinek megtalálásához vezet ismerős formák észlelésével ott, ahol nincsenek, és ez egy nagyon gyakori játék a gyerekek körében.
Ha egy szellem jelenlétét érzékelem, akkor illúziót tapasztalok?
Valóban, úgy tűnik, ez a helyzet. Az illúzió olyan érzékelési torzulás, amilyen mértékben egy konkrét tárgy téves felfogása. A mindennapi élet számos példát kínál az illuzórikus élményekre.
Hányszor gondoltuk, hogy egy barátot látunk várni minket a mozi bejáratánál. Ki ne hallotta volna néha valakinek a lépteit a hátunk mögött, miközben egy magányos, sötét utcán sétáltunk. Ki ne érezte volna néha valakinek a jelenlétét (szellem vagy sem), amikor a valóságban senki más nem volt a szobában.
Se
Úgy tűnik azonban, hogy a jelenlét érzése a szorongás és félelem kóros állapotaival, skizofréniával, hisztériával és szervi mentális zavarokkal is összefüggésbe hozható. Ebben az esetben javasoljuk, hogy forduljon szakemberhez, hogy részletesen értékelje az esetet.
