Az agyat legalábbis a mai napig nem lehet átültetni. Ez a testünk működési központja, amely irányítja a legtöbb tudatos és tudattalan tevékenységünket. De Élhet-e az agy test nélkül?
A legújabb tanulmányok megkérdőjelezik, hogy az agy nem élhet-e önálló élettel, miután a test tevékenysége megszűnik.
A neuronok a halál után még egy ideig élnek
A kutatás több berlini laboratórium és az Egyesült Államok különböző kutatóközpontjai által végzett kutatás során visszafordíthatatlan agykárosodásban szenvedő emberek neuronjainak aktivitását vizsgálták. A vizsgálatokat olyan embereken is elvégezték, akiknél leállították a lélegeztetést pillanatokkal azelőtt. A tudomány számára ezek klinikailag halottaknak számítottak.
A tudósok megfigyelték, hogy a várakozásoknak megfelelően az idegsejtek oxigénhiány miatt leálltak. A meglepő szempont azonban az volt, hogy megfigyeljük, hogy a neuronok még oxigén hiányában is újrakezdenek egy bizonyos tevékenységet (ún. depolarizáció ). Ez a tevékenység még oxigén hiányában is tartott egy ideig anélkül, hogy visszafordíthatatlan károsodást okozott volna az idegsejtekben. Ezt követően kritikus helyzetbe került, amely visszafordíthatatlan károkat okozott.
Ez a felfedezés azt mondja nekünk, hogy a neuronok még oxigén hiányában is elég hosszú ideig túlélnek. Ez annak ellenére volt így, hogy az elektroencefalogramos felvételek nem mutattak agyi vagy szívműködésre utaló jeleket (ami örökre leállt). halál .
Az agy a testen kívül él
A folyóiratban megjelent új tanulmányban Természet egyes sertések agyát sikerült életben tartani a testen kívül is. A kutatók elkülönítették a levágott sertések agyát, majd négy óra elteltével a testen kívül olyan rendszerbe helyezték be őket, amely lehetővé tette a tápanyagok és az oxigén bejuttatását az agyi ereken keresztül.
Hat órával a műtét után megfigyelték, hogy a neuronok visszanyerték metabolikus funkcióikat, cukrot fogyasztottak, és immunrendszer újra működni kezdett. Ezt követően a kutatóknak sikerült elektromosan stimulálniuk a neuronokat, amelyek így visszanyerték az egymással való kommunikáció képességét.
Újraéleszthetjük-e az agyat a szívmegállás után, és közvetve helyreállíthatjuk a szervezet aktivitását? Szembesülünk-e az agyátültetés lehetőségével a jövőben?
Lenyűgöző szempont volt megfigyelni, hogy a reakció a neuronok nem volt egyszerre. Ez azt jelzi, hogy minden neuron önállóan működött, függetlenül a szelektív ingerektől. Mintha egy bizonyos tudat segítségével visszanyerték volna funkcióikat.
Az agy test nélkül is tud élni: az etikai kérdés még nyitott
A kutatók hat óra elteltével leállították az agyi tevékenységet etikai aggályok miatt. Nem az volt a céljuk, hogy elérjék a tudat feltámadását. Olyan vizsgálati modellt akartak találni, amellyel elemezhető a gyógyszerek vagy más kezelések agyi aktivitásra gyakorolt hatása.
Ezek az eredmények azonban vitát nyitottak az életéről tudatosság a halálon túli egyéné. A legtöbb országban az egyént jogilag halottnak tekintik, ha a szív vagy a tüdő működése megszűnik. Az agynak az élethez óriási mennyiségű oxigénre, vérre és tápanyagra van szüksége, ezért eddig úgy gondolják, hogy ennek a szervnek a feltámasztása lehetetlen.
Lehetséges-e újraéleszteni az agyat szívleállás után, és közvetve helyreállítani a test aktivitását? Több lehetőségünk lesz a jövőben az agyátültetések végrehajtásának felfedezésére? A vita ezekről a lenyűgöző kérdésekről még mindig nyitott…
