Szociálpszichológia: mi ez és miért olyan fontos?

Belül a

A szociálpszichológia úgy definiálható, mint az emberi lények interakciójának tanulmányozása, különösen csoportokban és társadalmi helyzetekben, és kiemeli a társadalmi helyzetek hatását az emberi magatartásra. Pontosabban A szociálpszichológia a gondolatok i érzéseket és az emberek viselkedését befolyásolja más emberek valós, képzeletbeli vagy implicit jelenléte (Allport 1985).

Mit tanul a szociálpszichológia?

A szociálpszichológia célja a társas kapcsolatok tanulmányozása (Moscovici és Markova 2006). Megerősítik Vannak szociálpszichológiai folyamatok, amelyek különböznek az egyéni folyamatoktól . A szociálpszichológia igyekszik megérteni a csoportok viselkedését, valamint azt, hogy az egyes személyek hogyan reagálnak és gondolkodnak társadalmi környezetben.

Más szóval, a szociálpszichológia csoportszinten vizsgálja az emberek viselkedését. Próbáld meg leírni és elmagyarázni a viselkedést

A szociálpszichológia témái

A szociálpszichológia által vizsgált témák szélesek és változatosak (Gergen 1973). Hogy a vizsgálat tárgyát képező néhány témára összpontosítsunk, megemlíthetjük az identitást. Társadalmi identitás A szociálpszichológia egyik legtöbbet vizsgált tényezője, hogy egy csoportban az emberek milyen mértékben azonosítják és osztják meg a jellemzőket. viselkedések embereké. Lényegében, ha egy személy erősen azonosul egy csoporttal, viselkedése összhangban lesz annak normáival és értékeivel.

A szociálpszichológia másik klasszikus témája a sztereotípiák (Amossy és Herschberg Pierrot 2001). A sztereotípiák

A sztereotípiákhoz szorosan kapcsolódnak az előítéletek (Dovidio Hewstone Glick és Esses 2010). I előítéletek ezek olyan prekoncepciók, amelyek segítenek gyorsan meghozni a döntéseket.

A szociálpszichológia másik kutatási témája az értékek (Ginges és Atran 2014). Az értékek a társadalom által kialakított modellek halmaza, amelyeket tiszteletben kell tartani. Az értékek általában társadalmi konszenzust élveznek, és kultúránként változnak. Egyesek számára annyira fontosak, hogy akár szentté is tehetik, és a hozzájuk kapcsolódó irracionalitástól függetlenül ragaszkodnak hozzájuk, akár óriási áldozatokat is hozva.

Tekintettel a szociálpszichológia által vizsgált témák sokféleségére, nem említhetjük meg mindegyiket. Az általunk nem említettek között van az agresszió és erőszak szocializáció csapatmunka vezetés társadalmi mozgalmak engedelmesség

A szociálpszichológia fontos alakjai

A szociálpszichológia területén voltak személyiség aki fontos nyomot hagyott maga után. Az alábbiakban felsorolunk néhányat közülük:

Floyd Allport: A szociálpszichológia, mint tudományos diszciplína megalapítójaként ismert.

Muzafer és Sherif: arról ismert, hogy végrehajtották a Thieves' Cave kísérletet, amelyben, hogy megértsék a társadalmi csoportok előítéleteinek eredetét, két csoportra osztottak néhány cserkészt. Ebből a kísérletből alakult ki a reális csoportkonfliktus elmélete.

Solomon Asch: a társadalmi befolyás tanulmányozásának szentelte magát. Tanulmányai közül kiemelkednek azok a konformitásról, amelyeknél különböző méretű vonalakkal ellátott kártyákkal igazolta, hogy a résztvevők helytelen választ adtak... és nem azért tették ezt, mert valóban hittek az általuk adott válaszokban, hanem azért, mert azt akarták, hogy ezek ugyanazok legyenek, mint másoké.

Kurt Lewin: A modern szociálpszichológia megalapítójaként ismert. Támogatója volt

Ignacio Martín-Baró: valamint pszichológus volt jezsuita pap. Azzal érvelt, hogy a pszichológiának kapcsolódnia kell annak a területnek a társadalmi és történelmi viszonyaihoz, ahol fejlődik, valamint az ott élő emberek törekvéseihez. A felszabadulás szociálpszichológiájának megalapítója.

Stanley Milgram: kétes etikai kísérleteket végzett. A legismertebb a hatóságtól érkező parancsoknak való engedelmesség. Az egyik résztvevő áramütést adott a másiknak egy erőfigura előtt. Ő a szerzője a kis világ elméletének is, más néven hat fokozatú elválasztásnak.

Serge Moskovici: a társadalmi reprezentációkat és a tudás újrafogalmazásának módját tanulmányozta, amikor a csoportok birtokba veszik azt, eltorzítva azt eredeti formájából. A kisebbségek befolyását vizsgáló tanulmányairól is ismert.

Philip Zimbardo: leginkább a stanfordi börtönkísérlet végrehajtásáról ismert

• Albert Bandura : annak bizonyítására, hogy a tömegtájékoztatási eszközök által közvetített erőszak a nézők agresszív viselkedését generálja, egy kísérletet végzett, ahol egy modell agresszíven viselkedett egy bábuval szemben. Ezt a hozzáállást utánozták a gyerekek. A kísérlet Bobo babakísérlet néven ismert. Az önhatékonyság elméletének megalapítója is.

Amint láttuk, a szociálpszichológia az egyik alapvető dimenziónkra összpontosít: a szociális dimenzióra. Kívülről ez egy ismeretlen fogalom, amely mindenkit meglepett, aki úgy dönt, hogy pszichológiát tanul . Ennek az az oka, hogy sokszor alábecsüljük azt a hatalmat, amelyet mások közvetlenül vagy közvetve gyakorolnak felettünk. Ebben az értelemben szeretjük magunkat teljesen független egyéneknek tekinteni, akikre olyan cselekvő- és érzésmód jellemző, amelyet nagyon kevéssé befolyásol az a kontextus, amelyben élünk.

A szociálpszichológiai kutatások ennek éppen az ellenkezőjét állítják; innen ered a rendkívüli érdeklődés és az a gazdagság, amelyet a pszichológia e ága a felfedezéseivel adhat nekünk.

Bibliográfia

Allport G. W. (1985). A szociálpszichológia történeti háttere. En G. Lindzey

Dovidio J. F. Hewstone M. Glick P. y Esses V. M. (2010) Prejudice stereotyping and discrimination: Theoretical and empiric overview hu Dovidio J. F. Hewstone M. Glick P. y Esses V. M. (szerk.) The SAGE handbook of prejudriice stereotyping and discriice London: SAGE Publications Ltd.

Gergen K. J. (1973). A szociálpszichológia mint történelem. Journal of Personality and Social Psychology 26 309-320.

Ginges J. y Atran S. (2014) Szakrális értékek és kulturális konfliktus hu Gelfand M. J. Chiu C. Y. y Hong Y. Y. (eds.) Advances in Culture and Psychology. New York: Oxford University Press 273-301.

Moscovici S.

Taylor D. Moghaddam F. (1994). Társadalmi identitáselmélet. A csoportközi kapcsolatok elméletei: Nemzetközi szociálpszichológiai perspektívák (2. kiadás). Westport CT: Praeger Publishers. 80-91.