Annak ellenére, hogy a 21. század közepén és az információs korszakban járunk Sok hamis mítosz létezik, amely fennmarad, mert a társadalom többsége osztja őket. Ötletek, amelyekben sokan vakon hisznek.
Az igazság az, hogy az emberi lények természetüknél fogva hiszékenyek, és hajlamosak elfogadni, hogy ha a többség általában vagy a csoportján belül támogat egy tézist, akkor az helyes.
Az első közül hamis mítoszok a legtöbb ember szerint igaz, hogy azok, akik hisznek az alaptalan állításokban, csekély intelligenciáról vagy képzettségről tesznek tanúbizonyságot. Ez azóta sem igaz Ezek a hamis igazságok olyan erőre tesznek szert, hogy néha még a legszkeptikusabbakat is feladják.
Minden arra készteti az embert, hogy ezt elhiggye az emberi lényt arra készteti, hogy hagyja magát elragadni az intuíciótól és azoktól a hatásoktól, amelyeket a többség gyakorol rá. Továbbá szeretjük mindenről véleményt nyilvánítani, és ezt a hallottakból kiindulva, az adatok és elemzések érvényességének értékelése nélkül tesszük.
A mítoszoknak nagyobb ereje van, mint a valóságnak. A forradalom mint mítosz a végleges forradalom.
-Albert Camus-
Az alábbiakban 4 hamis mítoszt mutatunk be, amelyeket a legtöbb ember igaznak tart, annak ellenére, hogy a tudomány megcáfolta őket.
A 4 legelterjedtebb hamis mítosz
1. Az egyik agyfélteke domináns
Az egyik hamis mítosz, amelyet a legtöbben hisznek, az az elképzelés, hogy a két agyfélteke közül az egyik domináns a másikkal szemben, így befolyásolja és meghatározza személyiségünket. Ezen elmélet szerint attól függően, hogy melyik félteke dominál, lennénk racionálisabb vagy érzelmibb inkább tudományos vagy művészi.
Az igaz az agynak van néhány speciális területek de egyik sem verseng a többiekkel az uralomért; éppen ellenkezőleg, ezek mind összefüggenek, és hatással vannak egymásra.
Ha jobban hajlunk egyik területre, mint a másikra, az nem azért van, mert egyik féltekénk rákényszeríti magát a másikra; ez más tényezőknek köszönhető, mint például a genetika, az oktatás, a tapasztalatok és így tovább.
2. Az intelligencia kiszámítása egyike azoknak a hamis mítoszoknak, amelyekben az emberek hisznek
Az intelligencia kiszámításának képessége az egyik mítosz, amelyben a legtöbb ember hisz, beleértve az oktatáspszichológusokat és a tanárokat is. Azt mondják, hogy az intelligencia felmérhető pszichometriai tesztek de racionálisan belegondolva ez az elképzelés némileg megkérdőjelezhető.
Julián de Zubiría szakértő emlékeztet arra, hogy egykor azt hitték, hogy a gyakorlatban rejlő társadalmi-affektív dimenziók hogy a megszerzett tudás egyáltalán nem befolyásolta az intelligenciát. Most az ellenkezője is bebizonyosodott amellett, hogy az ilyen tesztekkel nem lehet mérni a metakogníció . Zubiría valójában azt állítja, hogy semmi esetre sincs bizonyíték a komplex folyamatok rövid időn belüli értékelésére.
3. Az alkohol megöli a neuronokat
Sok mítosz létezik, amit az emberek elhisznek az alkohollal kapcsolatban, bár tévednek. Például azt mondják, hogy az ivás megöli a neuronokat, de a valóságban ez nem így van. Természetesen túlzott és hosszú ideig tartó ivás károsíthatja a neuronok és az ok közötti kapcsolatokat sorvadás degenerációjuk mellett.
Egy másik széles körben elterjedt és veszélyes mítosz azt állítja, hogy az alkohol segít melegen tartani a testet. Ez az anyag hőérzetet kelthet a szervezetben, de valójában csökkenti a testhőmérsékletet. Emiatt nagyon hidegben veszélyes alkoholt fogyasztani.
4. Motiváció elvesztése
A legelterjedtebb hamis mítoszok közé tartozik az az elképzelés, hogy az emberek felhagynak egy tevékenységgel, vagy befejezetlenül hagyják, mert elvesztették motivációjukat. Az igazság az, hogy mindig van egy motiváció, ami arra késztet minket, hogy elkezdjünk vagy felhagyjunk egy tevékenységgel. Az történik, hogy néha a motivációink nem egyeznek mások elvárásaival.
Hasonló dolog történik, amikor azt mondják, hogy egy személy nem találja meg az élet értelmét vagy egy meghatározott tevékenységet. Mi, emberek valójában mindennek értelmet adunk, csak néha rossz. Egy személy, aki nem találja az élet értelmét a valóságban rossz értelmet ad például a gyűlölet, a szomorúság stb. létezésének.
Amint láttuk Mindezek a mítoszok azt mutatják, hogy néha csak azért feltételezünk bizonyos valóságokat, mert mások így tesznek. Ennek fényében jó lenne fokozni a kritikai érzékünket akkor is, ha sokak által vallott hipotézisekkel találjuk szemben magunkat, esetleg a témában valóban szakértők verzióit keresve.
