Néha az agy pszichológiai szinten hihetetlen reakciókat képes kiváltani, szinte úgy, mint egy sci-fi filmben. Konverziós rendellenesség vagy funkcionális neurológiai tünetzavar, ahogyan a DSM5 átnevezte, egy példa erre .
A konverziós zavar tökéletes szemléltetése annak, hogy a test és az elme milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz. Funkcionális rendellenesség, de fizikai szinten úgy nyilvánul meg, mintha szervi betegség lenne, még akkor is, ha semmi nem igazolja.
Amit ma szomatikus tünetzavarnak nevezünk, az abból ered fogalmából származó rendellenességek összessége neurózis hisztérikus. A 19. században Briquet volt az első, aki bizonyos sorrendbe sorolta a hisztériát, a tünetek empirikus osztályozására korlátozva magát.
A konverziót jelenleg úgy ismerjük, mint tünet, amelyben a testi funkciók leállnak vagy súlyosan akadályozzák. Ez szomatikus károsodás nélkül vagy hamis rendellenesség részeként következik be.
Fontos, hogy ne keverjük össze a szomatoform rendellenességek mint például a pszichoszomatikus betegségekkel való megtérés. Ez utóbbiban találunk egy ismert patofiziológiai alapot vagy folyamatot, amelyben pszichológiai tényezők kapcsolódnak a rendellenesség kialakulásához vagy lefolyásához.
Charcot felfedezte, hogy sok nőnél különböző tünetek jelentkeztek, kimutatható szervi alap nélkül. Így pszichológiai eredetű természetet tulajdonított ezeknek a tüneteknek, hisztérikus megtérésnek nevezve őket.
A konverziós zavar klinikai jellemzői
A konverziós zavar klinikai jellemzőiMint korábban említettük, a konverziós zavar egyes testi funkciók elvesztése jellemzi. Ilyen értelemben olyan betegekkel találhatjuk magunkat szemben, akik hirtelen megvakulnak az egyik szemükben, elvesztik a hangjukat, végtagbénulást vagy akár erős fejfájást tapasztalnak.
Ez utóbbiakat hisztérikus körmöknek nevezték. Egy orvosi vizsgálat után semmi magyarázatot nem találunk rájuk. Tehát mi az oka?
Csakúgy, mint a rangsoroló társával szomatizációs zavar a megtérés általában a hiszti személyiségeket érinti. Hisztrionikus személyiség az, amely határozottan hajlamos a szuggesztiókra, felületességre, érzelmi instabilitásra, függőségre és egocentrizmusra. Az ilyen típusú személyiség azonban továbbra is sokkal markánsabb a szomatizációs zavarban.
Ennek a rendellenességnek a fő jellemzője az ún szép közöny. Arról van szó csekély aggodalomra ad okot, amit a beteg érez az általa tapasztalt tünetek miatt.
Képzeld el, hogy egy nap lebénult karral ébredsz. Valószínűleg nagyon aggódni fogunk, figyelni fogjuk őt, elmegyünk orvoshoz, és nagyon aggódni fogunk amiatt, hogy mi történhet velünk.
Ez normális. Ez azonban nem történik meg azoknál a konverziós zavarban szenvedő betegeknél, akik zavartalannak tűnnek a látszólagos szerencsétlenséggel szemben. Kicsit olyan, mint ami a Anton szindróma amelyben a beteg megvakul, de azt állítja, hogy tökéletesen lát. Még mindig nem tudjuk biztosan, hogy ez miért történik szép közöny de tényleg lenyűgöző.
A konverziós zavar másik nyilvánvaló jellemzője a pszichológiai tényezőkkel és különösen a stresszel való kapcsolat. Világos időbeli kapcsolat van a pácienst érő stresszes esemény és a konverziós tünetek megjelenése között.
A tünetek jelentősen eltérnek, ezért nagyon heterogén képet mutatnak. A leggyakoribbak a vakság, süketség, bénulás hangvesztés és az érzékelés teljes vagy részleges elvesztése orvosi bizonyítékok alátámasztása nélkül.
A rendellenesség serdülőkorban és korai felnőttkorban (10-35 év) gyakran jelentkezik. Gyermekkorban is megjelenhet, és különösen 10 év alatti gyermekeknél a tünetek a járás megváltozására és a görcsökre korlátozódnak.
Nőknél gyakoribb. Az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú, kevésbé pszichés komplexitású vagy rossz iskolai végzettségű betegek prognózisa rosszabb, csakúgy, mint a vidéki területekről érkező 40 év alatti nők. A depresszió olyan rendellenesség, amellyel sok társbetegség áll fenn bár általában leplezik.
A remisszió jellemzően spontán és néhány napon belül következik be terápiával vagy anélkül, bár a terápia nyilvánvalóan felgyorsítja a folyamatot. Ha a beteg ismét stresszt tapasztal, a legnormálisabb az, ha a tünetek újra megjelennek. Emiatt azt mondhatjuk, hogy ez egy krónikus betegség.
Mi a konverzió és hogyan gyógyítható
A DSM két mechanizmus alapján magyarázta a konverziós zavar tünetének jelentését: az elsődleges haszon, vagyis a lelkiismereti konfliktus vagy belső szükséglet hiánya, valamint a másodlagos haszon, az alany számára káros tevékenység elkerülése vagy más módon nem elérhető támogatás megszerzése.
Ami az elsődleges előnyt illeti, ez a rendellenesség gyakran traumatikus élményekkel, túlzott stresszel, szexuális és fizikai bántalmazással jár.
Úgy tűnik a legtöbb esetben a túlzott stressz a proximális kiváltó tényező, amely kiváltja a rendellenességet. Néha a fájdalom szorosan összefügg azzal a problémával, amelynek az alanyok ki voltak téve. Például egyes betegek fájdalmat éreznek testük azon részén, ahol egy másik személy sérülést szenvedett baleset során.
A másodlagos nyereséggel kapcsolatban ezt fontos elmondani mint sok más rendellenességnél, a beteg még öntudatlanul is felerősítheti a problémát. A figyelem, a törődés vagy az olyan tevékenységek elhagyása, mint például a munka bizonyos embereknél, olyan előnyt jelenthet, amely állandósítja a problémát. Ez azért történik, mert más körülmények között ez a figyelem nem kapott volna, és ezért ez nem más, mint egy újabb szeretetkérés.
Ami azonban a kezelést illeti, mint mondtuk ezt a rendellenességet hajlamos spontán eltűnni, nem baj pszichoterápiával felgyorsítani a gyógyulási folyamatot. Ily módon megpróbáljuk feloldani a problémát okozó stressztényezőt.
A jó prognózis mutatói: azonosítható stresszor jó premorbid működés hirtelen fellépő egyéb mentális vagy testi zavarok hiánya jogi eljárások hiánya és a tünetek rövid időtartama.
Kognitív-viselkedési terápiából az edzést a szorongás csökkentésére és a stressz kezelésére használják olyan technikák segítségével, mint a hipnózis vagy a relaxáció. A pszichodinamikus terápia ebben az értelemben is hoz javulást, és a már meglévő pszichés konfliktusok feloldására irányul.
