
Ki ne bukott volna el életében legalább egyszer? Ki még soha nem élte át ezt az érzést? Minden bizonnyal mindenki kudarcot vallott már élete során.
Az érzés, hogy nem sikerült, általában intenzív, életbevágóan fájdalmas, és néha jótékony hatással van a személyes fejlődésre. Szenvedünk a kudarcoktól, de sok mindent tanulhatunk belőle, ha elszántsággal, bátorsággal és akaraterővel nézünk szembe.
A kudarc érzése keserű élmény
Mi a kudarc? Olyan érzésről beszélünk, amely azzal jár, hogy nem tudtuk elérni a hosszú vagy rövid távú kívánt célokat. Őt kíséri keserű élmény kellemetlen és frusztráló. Mindannyiunknak volt már hasonló tapasztalata. Az élet része és a siker másik oldala?
Ebben az értelemben jó különbséget tenni egy tényleges hiba vagy kudarc esetén tapasztalt kudarc érzése és az ok nélkül fellépő érzés között. Az első esetben az érzés a kudarc élményéből fakad, ahol fontos kiemelni néhány szempontot: az intenzitást, az összhangot a kiváltó ténnyel és a reakciómóddal.
Másrészt a legtöbb esetben megtörténik, hogy az első pillanatok elmúltával az ember elkezd gondolkodni kudarcának okain. Ha ez megtörtént, képes lesz felülkerekedni rajta, és megakadályozni, hogy a helyzet megismétlődjön. Az anomáliás viszont túl intenzív reakció, amely túl sokáig tart, vagy nem vezet semmihez.

A személyiségünk befolyásolja, hogyan kezeljük a kudarcot
Ha reagálni kell amikor kudarccal szembesülünk, a személyiség az egyik fő szempont, amelyet figyelembe kell venni. Ebben az értelemben az erős és érett személyiségek beindítják az összes védekező mechanizmust, hogy pozitív módon leküzdjék a visszaesést. A gyengébb és bizonytalanabb személyiségek általában összeomlanak, ha viszonylag kis akadályokkal szembesülnek. Leküzdéséhez sok külső támogatásra van szükségük.
Másrészt megtörténik, hogy kudarcnak érezzük magunkat anélkül, hogy képzeletbeli kudarcokat élnénk át. A dolgok viszonylag jól alakulhatnak, de még mindig megtörténhet, hogy úgy érzed, eltalálod és elsüllyedsz, hogy képtelen vagy megoldani a legkisebb kudarcot is.
Néha úgy érezzük, kudarcot vallunk, és általában vagy valamiben kudarcot vallottunk. Ilyenkor beszélünk a képzeletbeli kudarc . Ez a kudarc érzése kisebbrendűségi komplexusokat gyújt fel, és csökkenti vagy kíséri a depressziós epizódokat.
Ezután a depressziós fázisban összeomlás következik be, amelyet ez az érzés kísérhet, és amely a patológia hatókörébe tartozik. Nincs érvényes érvelés: ennek az érzésnek a kiindulópontja sem nem valós, sem nem logikus.
A kudarc szindróma
A kudarc szindróma az az állandó érzés, hogy kudarcot vallottál, és semmiben sem sikerült. Azok, akik kudarcot vallottak, azt hiszik, hogy nincs már esélyük. Ez a szindróma magában foglalja a múlt a jelen és kitart a jövőben is .
Ez lehet valós és képzeletbeli okok eredménye is, de az eredmény mindig az lesz, hogy az illető elégedetlen önmagával és életével. Szinte megjósolható reakció a frusztrációba, a lemondásba és az elhagyottságba süllyedni.
Ez az egyik a legelbátortalanítóbb tapasztalatok és az alany passzív lénnyé alakul át. Elsüllyed a szomorúságba és abba, hogy képtelen legyőzni önmagát.
Akik kudarcot éreznek, elveszítik kezdeményezőkészségüket, harci képességüket és a váratlan eseményekkel szembeni ellenállásukat; depressziós fázisba süllyed, és meg akar halni. Nem ritkán alkoholizmus és drogok ők lesznek az egyetlen kiút.

A kudarc leküzdése lehetséges
A kudarcokkal szembesülve vannak, akik úgy érzik, hogy süllyednek, és vannak, akik elveszettnek érzik magukat; aki erőt nyer a gyengeségből, és nem tart sokáig, hogy visszatérjen a pályára. A kudarc érzése még nem a világ vége sem annak következtetése, amiben kudarcot vallottunk. Ez egy kiindulópont a pillanat legyőzéséhez.
Elemeznünk kell a kudarcot, és meg kell találnunk annak okait. Ezek az okok lehetnek túlméretezett, nem minden erőfeszítést igénylő célok, rossz felkészülés, túlzott igények és így tovább. A legjobb dolog az, ha ismeri a hibáit, kijavítja azokat, és új cselekvési és viselkedési stratégiák tervezésével legyőzi azokat.
Kudarc érzése: reagálni kell
Ne feledje: a kudarcokat le lehet küzdeni. A kudarc érzése átmeneti érzés, és rajtunk múlik, hogy megakadályozzuk-e a krónikussá válását. Továbbá bizonyos helyzetekben csak hibázás után tanulhatunk meg viselkedni.