Szeretni a buddhizmus szerint Teljesen eltér a szerelem nyugati felfogásától . Az első kontextusban
Nyugaton a szerelem egy ambivalens fogalom, amely megköveteli a másik személy jelenlétét, kölcsönösséget és összetartozást. Ambivalensnek tekinthető, mert ha egyrészt a partner vágyának kielégítését igényli, másrészt az egon van a hangsúly. Más szóval, kevésbé érdektelen érzés, mint szerelem a buddhizmus szerint .
Két ellentétes fogalom jelenlétében találjuk magunkat, mint a szavai szerint Sigmund Freud bár a szerelem tárgya a másik védelmét keresi megvan a szándék, hogy sajátjaként őrizze meg és sértődés és sértődés forrásává is válhat, ha elszakad önmagától.
Ez azért történik, mert az élet és a halál késztetései dialektikus kapcsolatot használnak. A szeretet nem fogható fel külön a gyűlölettől. Pontosabban a pszichoanalitikus elmélet szerint az egyesülést és megőrzést célzó élethajtó a pusztítani és elválasztani akaró halálhajlamhoz kapcsolódik. Egymást etetik.
Nézzük meg részletesebben, mit jelent a buddhizmus szerint szeretni.
Szeretni a buddhizmus szerint: a fő jellemzők
A buddhizmus szerinti szeretetnek semmi köze a Nyugaton kialakult koncepcióhoz. A szeretet egyik fő jellemzője a buddhizmus szerint valójában az érzés képessége együttérzés
A buddhista felfogás azt is megállapítja, hogy a szeretetet hajtó szándéknak ugyanannak kell lennie, amely táplálja azt karikagyűrű vagyis a nyugati szerelmet jellemző szenvedés megszüntetésével megvilágosítani kell. Őszinte vágy, hogy jót tegyünk másokkal energia és erőforrások megosztása.
Számos módja van a pozitív energia növelésének, de a legerősebb az eredeti bölcsesség energiájából született szeretet és hit generálása. Ha hit által kapcsolódunk az elme hatalmas és mélységes folytonosságához, akkor a bölcsesség energiájának kecses és ragyogó belső tulajdonságai felbukkannak. A szeretet lényege az energia továbbítására képes magasztos lények együttérzése.
-Thinley Norbu-
A kedvesség és a jóindulat, mint a szeretet fontos részei
A buddhizmus szerint szeretni azt jelenti, hogy lenni fajta és jóindulatú de anélkül, hogy kötődne a másik személyhez, ez a tendencia, amely később szenvedést okoz. A buddhista filozófia szerinti szeretet gyakorlásához nem szükséges ragaszkodni semmihez, hiszen semmi sem statikus, minden változik és átalakul.
A doktrína azt sugallja, hogy a boldogság és a beteljesülés kizárólag önmagunkban lakozik és onnan kell kiindulniuk ahhoz, hogy megoszthassák őket. A teljes megosztás azonban nem létezik: a függőség nem tartozik ehhez a filozófiához.
A szeretet a buddhizmus szerint végtelen hiszen az általa táplált energia ahhoz tartozik világegyetem és nem magának az egyénnek. Amikor a szeretet nem rendelkezik a fent említett buddhizmus jellemzőivel, akkor saját szükségleteink önző kivetítésével kell szembenéznünk.
Buddha tanításai a szeretetről világosak, tudományosak és alkalmazhatók. A szeretet, az együttérzés, a vidámság és a kiegyensúlyozottság a megvilágosodott ember természete. Ez a szeretet négy aspektusa bennünk és mindenkiben és mindenben.
-Thich Nhat Hanh-
Tudni, hogyan kell igazán örülni a másiknak mindenféle neheztelés nélkül Ez egy másik jellemző, amely meghatározza az igaz szerelmet. Végül ezt ki kell egyensúlyozni és mérni, hogy ne háborítsuk fel a lelket és ne alakuljunk át függőség .
A másik ember iránti igaz szerelem keleti nézőpont szerinti megértése nehéz feladatnak bizonyulhat a kapott és honosított eltérő kulturális háttér miatt. Viszont gyakorlatba ültetése kiváló módszer a lelkünkben rejlő összes képesség kiaknázására.
