A mosolygás azon képességek egyike, amelyek kizárólag az emberi lényekre jellemzőek, még akkor is, ha néha macskák, kutyák vagy elefántok mosolyát próbáljuk látni. Ez egy erős hatású kifejezés, és ennek bizonyítéka a számos kísérlet a mosolygás erejével kapcsolatban, amelyek szinte mindegyike erre a következtetésre vezetett.
Bárki kipróbálhatja a mosoly erejét a mindennapokban, és levonhatja a saját következtetéseit. Például próbáljon meg valakitől szívességet kérni komoly arckifejezéssel, majd mosolyogva tegye ugyanezt. Valószínű, hogy beszélgetőtársunk reakciója más lesz.
Az istenek is aktiválódnak tudattalan mechanizmusok amelyek segítségével megérthetjük, hogy egy személy őszintén mosolyog-e vagy sem. Ha a gesztus nem valódi, az ellenkező hatást váltja ki: bizalmatlanokká válunk. Ez a mechanizmus része annak, amit a mosolygás erejével kapcsolatos kísérletek fedeztek fel. Nézzünk hármat.
Minden mosoly egy nappal fiatalabbá tesz.
-Kínai közmondás-
1. Szociális ragasztó kísérlet a mosoly erejével
A mosoly erejével kapcsolatos egyik legérdekesebb kísérletet Ron Gutman tudós végezte, aki évek óta foglalkozik ezzel a témával. Kutatásának következtetéseit a folyóiratban tették közzé Forbes című cikkben A mosolygás kiaknázatlan ereje.
Ez a tanulmány érdekes tényt kínál számunkra. Egy fiatal majmot két ember mellé helyeztek, egyikük mosolygott, a másik nem. A kis állat – lépett a mosolygó személy felé. A tesztet többször megismételték, és az eredmény mindig ugyanaz volt. Ugyanez történik az emberek között is.
A cikk a svéd Upsala Egyetem tanulmányát tekinti át a különböző arckifejezések által kiváltott reakciókról. Arra a következtetésre jutottak, hogy a mosolygó emberek hajlamosak megfertőzni optimizmusukat. Ebből következik, hogy a mosolygás evolúciós szempontból ragályos. Segít összehozni az embereket, mivel társadalmi ragasztóként működik.
2. A mosolygás intenzívebb memóriát generál
Egy másik kísérletet végzett a mosolygás erejével a Duke Egyetemen (az Egyesült Államokban). 50 önkéntest kértek fel, hogy lépjenek kapcsolatba egy képzeletbeli utazási iroda alkalmazottjával. Egyeseket komoly, másokat szomorú asszony köszöntött; a többit egy mosolygó nőtől.
Végül mindenki, aki kapcsolatba került a mosolygó nővel, azt mondta, hogy vonzódik a kérdéses témához és nagyobb motivációt éreztek arra, hogy újra üzletet akarjanak kötni vele. A tudósok ezért arra a következtetésre jutottak, hogy egy mosolygó ember jelenlétében aktiválódik az orbitofrontális kéreg azaz jutalommal kapcsolatos agyterület.
Ugyanakkor azt találták, hogy a mosolygó arc intenzívebb memóriát generál. Mivel jutalmazó élményt nyújt, hajlamosak vagyunk tisztábban rögzíteni emlékezetünkben. Hasonlóképpen hajlamosak vagyunk nyitottabbak a mosolygó emberek kéréseire.
3. A hamis mosolyok nem különösebben hasznosak
1980-ban Fritz Strack német pszichológus a Wüzburgi Egyetemen végzett egy újabb kísérletet a mosoly erejével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy bizonytalan módszertant alkalmazott, tanulmányainak eredményei igen népszerűvé váltak. Kimutatták, hogy ha egy személy szomorú vagy rossz hangulatban van, és hamis módon mosolyra kényszeríti magát, akkor a hangulata javulni fog.
Azonban 17 másik kutató a világ különböző részeiről megismételte Strack kísérletét, de tisztázatlan eredményekre jutott. Ezért Eric-Jan Wagenmakers, az Amszterdami Egyetem kutatója úgy döntött, hogy részletes elemzést végez a kérdéses témában.
Kutatásában 1894 ember vett részt, és egy rendkívül szigorú módszerrel. Végül arra a következtetésre jutottak nincs okunk azt hinni, hogy az arc mosolyra kényszerítése javít a lelkiállapot egy személyé. Valójában a kutatók nem azonosítottak semmilyen szubjektív változást egy kényszeredett mosoly után.
Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy megerősítsük, hogy a mosoly ereje nem csak az arckifejezésen múlik, hanem igaz érzésnek kell kísérnie a kívánt hatás eléréséhez. Biztosan tudjuk, hogy kereshetünk hasznos ingereket a mosolygáshoz, és ebből kiindulva deríthetjük ki, hogy igaz-e, hogy a hangulatunk jelentősen megváltozik.
