Citiumi Zénón mondatai azokra a premisszákra utalnak, amelyek gondolati irányzatának hátterében állnak. Az első az, hogy a dolgoknak természetes és racionális rendje van. A második az, hogy a jó abban áll, hogy alkalmazkodunk ehhez a rendhez.
Citiumi Zénón volt a sztoicizmus megalapítója, de néhány utóda, mint például Seneca és Marcus Aurelius híresebb volt nála. A portikusz filozófusaként ismert, mert egy híres, gyönyörű festményekkel díszített karzat alatt adta tanításait. Munkásságának nagy része elveszett, de számos mondata a mai napig fennmaradt.
A sztoikusoknak az észen, a megfontoltságon és az élvezetek kontrollján alapuló életfelfogásuk volt. Sok reflexiójuk az etikával kapcsolatos fogalmakra vonatkozik. Az életforma tanítása iránti érdeklődés értékeket ez a fő szempont, amely Citiumi Zénón mondataiból kirajzolódik. Íme néhány leghíresebb mondata.
A rossz érzés az elme undorító traumája az ésszel és a természettel szemben.
-Zeno of Citium-
Citiumi Zénó mondatai az erőről
Citiumi Zénón számos mondata a gondolat fontosságát emeli ki, mindenek középpontjának és eredetének tekintve. Egyik idézete világosan mutatja ezt az álláspontot: A gondolatnak erősebbnek kell lennie az anyagnál és a akarat erősebb, mint a fizikai vagy erkölcsi szenvedés.
Amint látjuk, a sztoikusok számára a gondolat és az lesz az első. Volt bennük egy erős metafizikai összetevő, amely később végül befolyásolta a keresztény gondolkodást.
A legfájdalmasabb veszteség
Ez Zénón egyik olyan kifejezése, amely túlélte az idő múlását, és ma is használják különböző összefüggésekben. Azt mondja: Semmilyen veszteség nem fontosabb, mint az idő, mivel jóvátehetetlen.
Amellett, hogy halogatja a pazarlást idő hogy rendelkezésünkre áll, a mondat lényege annak a veszteségnek a helyrehozhatatlanságában rejlik. Minden pillanat megismételhetetlen. Az elmúló idő soha nem tér vissza.
Gyermek nevelése negatív világban
Noha a sztoikusok körülbelül két évszázaddal korszakunk előtt kezdtek filozofálni, sok elmélkedésük ma is érvényes. A következő állítás például úgy tűnik, hogy arra az időszakra szabják, amelyben élünk: Ha egyesíti a hitet, a reményt és a szeretetet, pozitív gyermekeket nevelhet fel egy negatív világban.
Abban az időben a pszichológia és a pedagógia mai eszközei még ismeretlenek voltak. Zénón azonban józan észt mutatva elénk tárja ezt a gondolatot, amely ma is érvényes. Nagyon érdekes, hogy a családot a társadalom felett is alapmagként azonosítja.
Hallgass vagy beszélj?
Ne feledje, hogy a természet két fület és egy szájat adott nekünk, hogy megtanítsa nekünk, hogy jobb hallgatni, mint beszélni. Ennek a kifejezésnek számos változata létezik, de jelentése minden bizonnyal egyetemes.
Felhívás, hogy legyen óvatos, mielőtt beszél. Arra késztet, hogy elgondolkodjunk azon, hogy két fülünk van és csak egy szánk, mert fontosabb hallgatni, mint beszélni. Ez egyike azoknak a kijelentéseknek, amelyek nagyszerűen tanítanak, különösen a fiatalabbak számára. Meghívás a meghallgatásra és a logikus érvelés alapján beszédek megtartására.
Zénón idézete az igazi szerencséről
Köszönhetően Seneca értesültünk egy Zénóval kapcsolatos eseményről. Egyik művében azt mondják, hogy a görög filozófus minden holmiját egy hajóra küldte, amely röviddel az indulás után elsüllyedt. Amikor tájékoztatták a történtekről, csak annyit válaszolt: Szerencsém szerint nagyobb szabadságom van arra, hogy a filozófiának szenteljem magam.
Ez a kifejezés mesteri példája a sztoikus filozófiának, amely megtanította elfogadni és megérteni a valóság mint valami racionális rendre reagáló. Ebben az értelemben minden, ami történik, ennek a rendnek az eredménye, és rajtunk múlik, hogy megértsük és levonjuk a tanulságot.
Azt mondják, Zénón több mint 30 éven keresztül adta át tanításait. Végül, amikor úgy érezte, eljött az idő, úgy döntött, hogy kioltja az életét. Ezek a döntések igen gyakoriak voltak kora filozófusai körében. 72 évesen halt meg, és gondolatai sok filozófusra hatással voltak az elkövetkező évszázadokban.
