Sigmund Freud személyiségelmélete

Olvasási Idő ~1 Min.

Sigmund Freud személyiségelmélete az elméleti fejlődés során különböző változásokon ment keresztül. Második Freud az emberi személyiség a romboló impulzusok és a keresés közötti küzdelem terméke Öröm . Anélkül, hogy a szabályozó hatóságok társadalmi korlátait figyelmen kívül hagynánk.

A személyiség felépítése tehát termék: annak a módszernek az eredménye, amellyel mindenki kezeli belső konfliktusait, kívülről érkező kéréseit. A személyiség megmutatja, hogy az egyes személyek hogyan cselekszenek társadalmi szinten, és hogyan kezelik a belső és külső konfliktusaikat.

Freud osztrák neurológus, a pszichoanalízis atyja beszélt öt modell a személyiség fogalmának meghatározásához : topográfiai dinamikus gazdasági genetikai és szerkezeti. Ez az öt modell egy teljes sémát próbált formálni, amelyben mindannyiunk személyisége megfogalmazható.

Sigmund Freud személyiségelméletének modelljei

Freud személyiségelmélete strukturális. Az alábbiakban ismertetett modelleket nem szabad abszolút igazságként értelmezni. Viszont dinamikájának megértéséhez nagyon hasznos eszközök Psziché . Annak ellenére, hogy itt külön kifejtjük, mégis mind rokonságban állnak egymással.

1- Topográfiai modell

Frave használta a részeinek metaforája jéghegy, hogy könnyebben megértsük az elme három régióját.

A jéghegynek az a része, amely elmerült, de látható is marad, egyenértékű az elme tudat előtti régiójával. Mindenre vonatkozik, amire képesek vagyunk emlékezni: olyan pillanatokra, amelyek a jelenben már nem elérhetőek, de amelyek tudatos szintre emelhetők.

A jéghegynek az a része, amely rejtve marad a víz alatt, egyenértékű az öntudatlan régióval. Ezen a területen a felhasználó számára hozzáférhetetlen emlékek, érzések és gondolatok tárolódnak tudatos . Olyan tartalmakat tart meg, amelyek elfogadhatatlanok, kellemetlenek, fájdalmasak, konfliktusosak és mindenekelőtt aggasztóak lehetnek a személy számára.

2- Dinamikus modell

Ez a modell lehet az egyik legnehezebben érthető modell Sigmund Freud személyiségelméletében. Tükrözi azt a pszichés dinamikát, amely az alany elméjében a minden mértéken túlmenően kielégítésre törekvő impulzusok és az ilyen impulzusokat gátolni próbáló védekezési mechanizmusok között zajlik. .

A szabályozó pszichés dinamika elsődleges célja annak biztosítása, hogy minden ember tudjon cselekedni és alkalmazkodni a társadalmi kontextusban. védekező mechanizmusok

3- Gazdasági modell

Ez a Freud által nevezett működéshez kapcsolódik hajtás amit meg lehet érteni nagy vonalakban mint az energia, amely arra késztet, hogy egy konkrét célt keressünk. A hajtás a motor és az energia, amely mozgat bennünket .

A élethajtó az alkotás, önvédelem és kapcsolatteremtés impulzusa az egyén önfenntartó képességéhez kapcsolódik. Ellenkezőleg a halálhajtás az emberi lény önmagával vagy másokkal szembeni romboló hajlamaihoz kapcsolódik azáltal, hogy a nirvána elvéhez köti őket, ami a semmi, a nemlét és az üresség.

4- Genetikai modell

Ez a modell a pszicho-szexuális fejlődés öt szakaszát követi. Jellemzője a kielégülés keresése A túlzott kielégülés ezekben a fázisokban vagy a hirtelen frusztráció némelyikükben egy személyiség .

A pszichoszexuális fejlődés fázisai vagy szakaszai Sigmund Freud személyiségelméletében a következők:

    Orális fázis:0-tól 18 hónapig. Az élvezet támaszpontja a száj; csókolózás és harapás.
    Anális fázis: 18 hónapos kortól 4 évig. Az élvezet támaszpontja a végbélnyílás; tartsa és utasítsa ki. Ugyanennek a nagyon szigorú ellenőrzése vonatkozik
    Fallikus fázis:4-7 éves korig. Az élvezet középpontjában a nemi szervek állnak. A maszturbáció ebben az életkorban meglehetősen gyakori. A gyermek azonosul apjával vagy anyjával. Ebben a szakaszban
    Látens időszak:7-12 éves korig. Freud kijelentette, hogy ebben az időszakban a szexuális késztetést elnyomják a tanulás szolgálatában, hogy megkönnyítsék az alany kulturális integrációját a környezetébe.
    Genitális fázis: identitás férfi vagy nő szexualitása.

5- Strukturális modell

Sigmund Freud személyiségelméletének ez a modellje az elme három összetevőre való szétválasztásával tűnik ki. Ez a három összetevő a gyermekkorban alakul ki. Minden komponensnek más-más funkciója van, amelyek a rendszer különböző szintjein hatnak elme de továbbra is együtt dolgoznak és kapcsolódnak egymáshoz, így a személyiség egyedi struktúráját alkotják.

    A: Az ego: A szuperego:

Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a modellek kölcsönhatásban állnak egymással. Ezek hatására a személyiség olyan dinamikus pszichés jellemzőket eredményez, amelyek befolyásolják azt a módot, ahogyan az egyes személyek a számára bemutatott körülmények között cselekszenek .

A szabadság nem a

-Sigmund Freud-

Népszerű Bejegyzések