Gerincvelő: anatómia és élettan

A gerincvelő az agyvel együtt a központi idegrendszer (CNS) része.

31 gerincvelői ideg kapcsolódik a gerincvelő mentén. Szürkeanyag-magból áll, ahol a neurontestek találhatók, amelyet viszont fehér anyag vesz körül, ahol az axonok találhatók. Érdekes módon a szürke- és fehérállomány eloszlása ​​a gerincvelőben ellentétes az agyival. A gerincvelőt a csigolyák az agyhártyát tartó szalagok és a folyadék védik

A gerincvelő funkciói változatosak. Az agyból kiinduló szenzoros információk fogadásával és feldolgozásával (felszíni szinten) és motoros információk küldésével foglalkozik. Funkciói alapvetőek és létfontosságúak. Egy sérülés súlyos következményekkel járhat, mint például motorbénulás vagy bénulás veszteség az érzékenység.

A gerincvelő anatómiája

Szürke anyag

A szürkeállomány, ellentétben azzal, ami az agyban történik, a gerincvelő belső részében található. Ez az a hely, ahol a neuronális testek találhatók, és ahol az információkat feldolgozzák. Több szarvból (ventrális dorsalis lateralis) és egy közbenső területből áll.

• Hátsó kürt: érzékszervi információkkal foglalkozik.
• Köztes zóna: az idegsejteket egymással összekötő interneuronok megtalálhatók, asszociációs neuronok.
• Oldalsó szarv: csak a mellkasi és ágyéki szinten található. A vegetatív idegrendszer szabályozásával foglalkozik a szervezet homeosztázisával.
• Első kürt:

Ebben a szürke anyagban különböző magok vannak különböző funkciókkal:

• I-IV: az exteroceptív érzetekért felelős. Rögzítik a külső ingerektől, például fénytől kapott érzeteket.
• V-VI: felelős a proprioceptív érzetekért. Információt adnak a belsőleg generált ingerekről.
• VIII: közvetítőként működik a középagy és az agy között. Ez az a hely, ahol a középagyból a neuronok az agyba kerülnek, és fordítva.
• IX: fő motoros terület, ahol i testek A motoros kéregből érkező neuronok irányítják a mozgási impulzusokat.
• X: mag, amely körülveszi a központi csatornát, és tartalmazza a neurogliát vagy a támasztó neuronokat.

A gerincvelő szürkeállománya a motoros és érzékeny információk áthaladásának helye gyors döntést kell hoznia az információk alapján, mielőtt megérkezik a célállomásra. Ez akkor hasznos, ha vészhelyzetben, például nagyon fájdalmas inger esetén aktiválni kell a reflexeket.

Fehér anyag

Lényegében bianca a gerincvelőben vannak a rostok (axonok), amelyek felfelé és lefelé információt küldenek. Fő funkciója az információ küldése. Hogyan oszlik fel a szürkeállomány különböző részekre, amelyeket ebben az esetben zsinóroknak nevezünk:

Hátsó oszlop:szomatikus információkat küld. Első és oldalsó oszlop:ezek azok az efferens útvonalak, amelyek információt küldenek az agyból az izmokba. A motorrendszer részét képezik.

A fehérállományon belül számos felszálló és leszálló pálya van. A tulajdonságokat a két struktúra után nevezték el, amelyek között az információ áramlik, és mindegyik tulajdonság más-más információt küld.

• Gracilus és ékírás: felelős az érzékenységért
• Elülső és hátsó spinocerebelláris: eszméletlen mozgások az izmokból, ízületekből, bőrből és bőr alatti szövetből.
• Spinolival: bár ez a traktus lokalizált, pontos funkciója nem ismert.
• Oldalsó spinothalamikus: fájdalmas és hőérzetek.
• Spino-tectalis: spino-vizuális reflexekkel kapcsolatos információk.
• Elülső spinothalamikus: könnyű érintés és nyomás.
• Elülső és oldalsó cortico-spinalis:
• Tetőgerinc: részt vesz a vizuális ingerek mozgásában.
• Vestibulospinalis: felelős az egyensúly megőrzéséért.
• Olivospinalis: szabályozza az aktivitást és a motoros neuronokat
• Rubrospinale:

A gerincvelő fehérállománya felelős a motoros és szenzoros információk továbbításáért a mozgások és érzések széles körében, mivel több területtel kommunikál.

Emelkedő (érzékszervi) utak

Az emelkedő útvonalak, ahogy a neve is mutatja külső érzékszervekből (exteroceptív információ) vagy belső ingerekből (proprioceptív) gyűjtött információk agykéreg felé történő küldésével foglalkoznak. ahol mélyebb feldolgozásra kerül sor. A legtöbb felszálló pálya közvetítőként működik, kivéve a szaglóingereket, amelyek közvetlenül érik el a szaglóhagymát.

Ezek centripetális aszcendensek, akik a perifériáról származnak, és információt szolgáltatnak a magasabb központoknak. Az idegrostok egy része megköti a gerincvelő különböző szegmenseit mások azonban a velőből felemelkednek a magasabb központokba, és így összekötik a gerincvelőt az aggyal. Olyan információkat hordoznak, amelyek eljuthatnak a tudatig, vagy nem.

A legegyszerűbb formájában a tudathoz vezető út három neuronból áll. A felszálló pályákban jelenlévő neuronok közül sok elágazik, mások pedig részt vesznek a reflex izomműködésben.

• Nociceptív útvonal, amely információt továbbít a fájdalomról és a hőmérsékletről.

Leszálló (motoros) utak

A piramispályák a piramisokon áthaladó leszálló (motoros) idegpályák. Felelősek a gyors, agilis és precíz akaratlagos mozgásért. Három neuron vesz részt abban, hogy információt küldjön egy mozdulat gyakorlásához. A következő áramkört követik:

• Neuron 1: A precentrális és premotoros kéregben található neuron.
• Neuron 2: nem mindig létezik az utcán. Ez egy interneuron o neurone internunciale.
• 3. neuron: a gerincvelő elülső kúpjában található.

Minden piramispálya kontralaterálisan végződik ami azt jelenti, hogy a jobb oldali motoros kéreg elváltozása elváltozást okoz a test bal oldalán.

Az extrapiramidális út az akaratlan mozgásokkal foglalkozik a gerincvelőbe utazó kéreg alatti struktúrából származik. Szabályozza az akaratlan mozgások végrehajtását (járás, testtartás, izomtónus, éberségi szint és ösztönös viselkedés). A piramisrendszerrel ellentétben nem az agykéregben, hanem a különböző kéreg alatti struktúrákban keletkezik.

A leszálló motorpályák másik funkciója a gerincvelő reflexköreinek modulálása. A gerincreflexek alkalmazkodóképessége a viselkedési kontextustól függően változhat, mivel néha meg kell változtatni a reflex erősségét vagy akár jelét (extention vs. flexió), hogy a mozgás alkalmazkodjon a körülményekhez. A csökkenő útvonalak szabályozzák ezeket a változókat.

A gerincvelői reflexek

Készítsünk néhányat mozdulatok öntudatlanul mielőtt a mozgást kiváltó inger érzékszervi információja elérné az agyat. Ezek olyan reflexmozgások, mint például: a kéz eltávolítása a fájdalom forrásától vagy a szem becsukása, ha hangos zajt hall; nem mi irányítjuk őket.

A reflex az idegrendszer legegyszerűbb köre. Receptorstruktúrákból ered, amelyek az inger energiáját elektromos változássá alakítják át az afferens perifériás idegekben, amelyek az impulzusokat az integráló központba, az interneuronba szállítják. Az információt az efferens motoros neuronokhoz továbbítják, így az effektor (izom) végzi a reflexmozgást.

Ezek a mozgások a reflexívnek köszönhetően történnek. A neuron szómája a hátsó gyökér ganglionban helyezkedik el, a háti szarvból halad át, ahol kommunikál az interneuronnal, vagyis az asszociatív neuronnal, amely integrálja az információt és továbbítja a ventrális szarvban lévő motoros neuronnak, hogy kilépjen a ventrális gyökéren, és az idegi impulzust az izomra irányítsa, hogy az összehúzódjon.