Buddhista pszichológia nehéz időkre

Az érzelmileg nehéz és fájdalmas helyzetek az élet körforgásának részei. Ezek a helyzetek gyakran kívül esnek rajtunk, vagy döntéseink vagy tetteink közvetlen következményei. Ezért hajlamosak vagyunk magunkba zárkózni, nem tudva, mit tegyünk, vagy hogyan reagáljunk. Ez az egyik olyan eset, amikor a buddhista pszichológia segítségünkre lehet.

Bármilyen kellemetlen helyzet kezeléséhez gyakran a körülöttünk lévő emberek támogatása tart fenn bennünket, vagy segít előrelépni. És amikor nem akarjuk, vagy nincs barátunk vagy családunk? Itt az ideje, hogy többet megtudjunk a buddhista pszichológia előnyeiről .

Buddhista pszichológia: az emberi szenvedés megszüntetésére született

A buddhizmust a keleti világ egyik legnagyobb vallásának tekintik. 2500 évvel ezelőtt ez az áramlat filozófiai és pszichológiai rendszerként született mindenféle vallási igény nélkül. Az aszkéta szerint Siddhartha Gautama A Buddha néven ismert buddhizmus az elme tudománya volt.

Buddha alapította ezt az iskolát hogy módszert nyújtsunk szenvedéseink felszámolására . Ennek érdekében egy sor alapelvből és egy nagyon hasznos gondolati struktúrából indult ki érzéseink megértéséhez és elfogadásához.

A buddhista pszichológia 4 nemes igazsága

A buddhista pszichológia egy olyan elképzelésből indul ki, amely bár pesszimistának tűnik, de reménykeltő: az emberi élet természete a szenvedés . Ebből a feltevésből kiindulva négy nemes igazságot javasolnak, amelyek a buddhista pszichológia legtöbb tanítását tartalmazzák, és ezek az alapja annak, hogy a elmélkedés :

• A szenvedés létezik.
• A szenvedésnek oka van.
• A szenvedés kimerülhet az okának eloltásával.
• A szenvedés okának kioltásához a Nemes Nyolcas Ösvényt kell követnünk.

Felszámoljuk szenvedésünket vagy dukkhát

Nehéz helyzetekkel szembenézni és a fájdalmat felszámolni Buddha azt javasolja, hogy ismerjük az eredetét . És csak akkor tudjuk megszabadítani magunkat szenvedéseinktől, ha felismertük ezt az okot. Csak akkor láthatjuk a sajátunk hiábavalóságát aggodalmak és csüggedések.

Életünk 10%-a ahhoz kapcsolódik, hogy mi történik velünk, a maradék 90%-a pedig a reakciómódunkkal.

-Stephen R. Covey-

A buddhista pszichológia szerint az emberek sok olyan szokást tartanak fenn, amelyek miatt nem ismerik az életet . Tudjuk, mik az élet folyamatai és szakaszai, és ez az, amitől szenvedünk.

A Dukkha a vágyból, a ragaszkodásból és a tudatlanságból fakad. De le lehet győzni.

-Buddha-

A gyakorlati posztulátumok

A négy igazság közül az utolsó a Nemes Nyolcas Ösvényről beszél. 8 ágból vagy gyakorlati posztulátumból álló út vagy út amelyek lehetővé teszik a harmónia, az egyensúly elérését és a teljes tudatosság fejlődését. Általában képviseli dharma kerék amelyben mindegyik sugár az út egy-egy elemét szimbolizálja. Ezek az ágak pedig három nagy csoportba sorolhatók:

• Bölcsesség: megértés és helyes gondolkodás
• Etikus magatartás: szó helyes cselekvés és foglalkozás
• Elme tréning: elkötelezettség, tudatosság és koncentráció, meditáció vagy helyes felszívódás.

Ezt a nyolc elvet nem szabad lineáris lépésként értelmezni. Inkább egyszerre kell fejleszteni őket személyes képességei alapján.

Félreértett boldogság

Mindannyian boldogok akarunk lenni, de senki sem ért egyet a boldogság meghatározásában. Mindenkinek más elképzelése van róla : munkahelyi előléptetés, anyagi bőség, gyerekvállalás... A buddhista pszichológia biztosítja, hogy az ember akkor se érezze magát teljesnek, ha eléri a céljait.

Amikor az egyik vágyunk teljesül, áttérünk egy másikra, majd egy másikra. És így apránként egy ördögi körbe kerülünk, aminek úgy tűnik, nincs vége . Mindezt azzal a hamis reménnyel, hogy egyszer boldogok leszünk.

Az igény, hogy megszabaduljunk a ragaszkodástól

A buddhista pszichológia úgy véli az elménkben kialakult vágyak pszichológiai sodródáshoz vezetnek, és függőséghez vezetnek (az emberektől az anyagi javaktól a hiedelmektől...). Pontosan ez az egyik fő oka a szenvedésnek, mert magunkhoz ragaszkodva tárgyakkal vagy emberekkel azonosulunk, és elveszítjük a sajátunkat identitás . Megfeledkezünk önmagunkról és a valódi emberi szükségletekről.

A buddhizmus eszközöket kínál a ragaszkodáshoz és a tudás megszerzéséhez . Csak ebből kiindulva érthetjük meg, mire van szükségünk (személyi fejlődés, harmonikus érzelmi élet...), és nagyobb tudatossággal haladhatunk végig az életiskolán.

Hogyan lehet abbahagyni a szenvedést?

A meditáción keresztül. Amint láttuk, a buddhista reflexiós gyakorlatok célja a megértés és a bölcsesség növelése, valamint a szenvedés felszámolása. Bár a technikák iskolánként és hagyományonként változnak közös cél a maximális figyelem és nyugalom állapotának elérése .

Ezek a buddhizmus fő áramlatai, amelyek segíthetnek abban, hogy megállítsuk a szenvedést a különösen nehéz pillanatokban:

Theravada: elemzőként van meghatározva. Emiatt különböző pszichológiai vagy meditációs állapotok leírására vágyik, hogy rendszerezze a meditációs élményt.

Az volt: a spontaneitásra és a bölcsesség intuíciójára összpontosít. Gyakorlata természetes harmóniára törekszik az egyénben, és kerüli a dualizmust a valóság megértésében.

tibeti: a valóság mélyebb szintű megértését kívánja növelni, ezért az elme szimbolikus és tudattalan mechanizmusaira összpontosít. A buddhista hagyományok közül ez a legszimbolikusabb és legvarázslatosabb.

A Tiszta Földről: kiemeli az odaadást, az alázatot és a hálát, mint a lelki kiteljesedés közvetlen útját. Ez egy odaadó meditáció, amelyben a mantrák a főszereplők.

Röviden A buddhizmus az érzelmeiddel való közvetlen kapcsolatról szól . Tedd tudatossá őket, határozd meg és fogadd el őket. Létünk részei, de mint minden más változtathatóak, így nincs szükség rájuk irányítani.