Divergens gondolkodás: mi ez és hogyan fejleszthető

A divergens vagy laterális gondolkodást az a képesség jellemzi, hogy ugyanarra a problémára többféle és ötletes megoldást lehet generálni. Ez egy folyékony és nem lineáris spontán mentális koncentráció, amely kíváncsiságon és non-konformizmuson alapul. Valójában ez egy nagyon elterjedt gondolkodásmód a gyerekeknél is, akiknek az öröm, a képzelet és a frissesség nagyobb szabadságot kínál az érvelésre.

A divergens gondolkodás aktuális. Egy olyan társadalomban, ahol mindenki hasonló készségekkel rendelkezik, eljön az idő, amikor a nagyvállalatok elkezdenek más készségeket értékelni más dimenziók, amelyek ötletességet, vitalitást és hiteles emberi tőkét kínálnak projektjeikhez. Az innovációra, kreativitásra és új célok elérésére képes személy tehát számos szervezeti projekt kiváló jelöltjévé válhat.

El kell azonban ismerni, hogy iskoláink és egyetemeink módszertanában továbbra is az egyértelműen konvergens gondolkodásmódot részesítik előnyben. A 60-as években J. P. Guilford megkülönböztette és meghatározta a konvergens gondolkodást és a divergens gondolkodást .

A kreativitás szórakoztató intelligencia

-Albert Einstein-

Bár hangsúlyozta, hogy ez utóbbi mentális megközelítésben fontos a gyerekek képzése, és az oktatási intézmények nem fordítottak rá különösebb figyelmet . Általában egy olyan reflexiót (vagy inkább annak hiányát) helyezték előtérbe és helyezték előtérbe, amelyben a hallgatónak lineáris gondolkodásmódot, szabályokat és folyamatokat kell alkalmaznia, hogy egyetlen, helyesnek definiált megoldáshoz jusson.

Ha igaz, hogy ez a stratégia sok esetben hasznos és szükséges, el kell ismernünk, hogy a való élet túlságosan összetett, dinamikus és pontatlan ahhoz, hogy azt higgyük, problémáinknak csak egy lehetőségük van. Ezért valódi divergens gondolkodást kell kialakítanunk .

Emiatt számos oktatási központ bátorítja diákjait, hogy tegyenek többet, mint hogy megtalálják a helyes választ. A cél az, hogy új kérdéseket tudjunk megfogalmazni és javasolni .

Divergens gondolkodás és pszichológiai folyamatai

Mielőtt továbblépne, fontos tisztázni egy dolgot. Egyetlen gondolat sem jobb a másiknál. A konvergens gondolkodás számos alkalommal hasznos és szükséges. Az igazi probléma azonban az akik arra tanítottak minket, hogy csak egyféleképpen gondolkodjunk, félretéve (sőt, teljesen eltörölve) a spontaneitást találékonyság és érdekfeszítő szabadság.

Sok divergens gondolkodású képzésben gyakori, hogy a hallgatóknak olyan kérdéseket tesznek fel, mint például:

• Mit csinálhatnál egy téglával és egy tollal? Ha adunk egy fogkefét és egy botot, milyen felhasználási módok jutnak eszünkbe?

Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy kezdetben nehéz lehet akár egyet is elhozni ötlet . Viszont Vannak emberek, akik számos ötletes választ és ötletet tudnak adni mivel nagy potenciállal rendelkeznek ahhoz, amit Edward de Bono a maga idejében laterális gondolkodásnak nevezett. Hogy jobban megértsük, hogyan működik, nézzük meg a pszichológiai folyamatok típusait, amelyek ezt alkotják.

Szemantikus hálózatok vagy kapcsolódási elmélet

A divergens gondolkodás képes olyan kapcsolatokat találni az elképzelések, fogalmak és folyamatok között, amelyeknek látszólag nincs hasonlósága. Pszichológusok, akik szakértők kreativitás azt mondják nekünk, hogy az emberek különböző mentális asszociációs hálózatokkal rendelkeznek :

• A meredek szemantikai hálózatokkal rendelkező embereket inkább a logika és a lineáris gondolkodás irányítja.
• A lapos szemantikai hálózatokkal rendelkező emberek sokkal több összekapcsolt és mégis rugalmasabb mentális hálózattal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy néha összekapcsolnak két értelmetlen dolgot egymással, de apránként más hálózatokat használnak, amíg el nem jutnak egy zseniális és innovatív ötlethez.

Jobb agyfélteke és bal félteke

Mindannyian hallottunk már arról az elméletről, amely szerint a jobb agyfélteke a kreatív, míg a bal félteke a logikus. Ennek alapján a divergens vagy laterális gondolkodást alkalmazó emberek a jobb agyféltekét preferálják. Tulajdonképpen Óvatosnak kell lennünk az ilyen lateralizációval vagy agydominanciával kapcsolatos elképzelésekkel mert sok árnyalat van.

Nem láthatjuk a agy mint körülhatárolt területekkel rendelkező entitás. Valójában, amikor zseniális, logikusan konzervatív vagy rendkívül kreatív ötletet kell létrehoznunk, ezt a szervet teljes egészében használjuk. A kulcs azonban az, hogyan kapcsoljuk össze az egyik ötletet a másikkal. A legzseniálisabb emberek a fa gondolkodást használják vagyis agyi kapcsolataik nagyon intenzívek mindkét féltekén, nem csak az egyikben.

A képzelet a teremtés alapelve. Képzeld el, amit akarsz, kövesd azt, amit elképzelsz, és végül teremtsd meg, amit követtél

-George Bernard Shaw-

Hogyan neveljük a divergens gondolkodást

Az elején mondtuk, életkortól függetlenül mindannyian képesek vagyunk edzeni divergens gondolkodásunkat. Ehhez négy nagyon világos célkitűzésre kell összpontosítanunk:

Javítsuk folyékonyságunkat: nagyszámú ötlet előállításának képessége. Javítsuk rugalmasságunkat: különböző tudásterületek alapján különböző ötleteket alkotni. Eredetiség: innovatív ötletek létrehozásának képessége. Javítsuk feldolgozásunkat: képesség arra, hogy tökéletesítsük ötleteinket, hogy még finomabbá tegyük azokat.

Az alábbiakban ennek négy módját kínáljuk.

Szinetikai gyakorlatok

A szinetika egy kifejezés, amelyet William J.J. pszichológus talált ki. Gordon . A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk összefüggéseket és kapcsolatokat találni olyan fogalmak, tárgyak és eszmék között, amelyeknek látszólag nincs egysége. Ez a gyakorlat magas szellemi aktivitást igényel, és a fogalmak megválasztásával minden nap elvégezhetjük. Például:

• Mit tehetek egy gemkapoccsal és egy kanállal?
• Milyen kapcsolat lehet az afrikai Limpopo folyó és a szibériai Bajkál-tó között?

Scamper technika

A technika Iramodás egy másik kreatív ötletfejlesztési stratégia, amelyet Bob Eberle fejlesztett ki . Nagyon hasznos lesz, ha valami innovatív dolgot alkotunk, és edzzük a gondolkodásunkat. Tegyük fel például, hogy ötlettel kell előállnunk a munkánkhoz. Ha megvan ez az ötlet, átengedjük a következő szűrőkön:

• 1) Cserélje ki ennek az ötletnek valamelyik elemét egy másikra (min változtathatunk a szórakozásunkon? És a munkamódszerünkön?).
• 2) Most kombináljuk mindet (Mit tehetünk, hogy szórakoztatóbbá tegyük a munkánkat?).
• 3) Alakítsuk át őket (Mit csinálnak más országokban, hogy kevesebb stresszel dolgozzanak?).
• 4) Változtassuk meg őket (Hogyan dolgozzunk, és ne stresszeljünk?).
• 5) Adjunk neki más felhasználási módokat (mi van a munkámban, amitől még akkor is szórakoztató, ha nem kifejezetten erre tervezték?).
• 6) Szüntessünk meg néhányat (mi lenne, ha kicsit korán érkeznék, hogy jobban kihasználjam a napot?).
• 7) Fogalmazzuk újra (Mi történne, ha…?).

A lelkiállapot és a jó pihenés

Az érdekes könyvben összegyűjtött egy tanulmány, amelyet Nina Lieberman pszichológus végzett Játékosság: kapcsolata a képzelőerővel és a kreativitással kiderült valami érdekes. A diverz gondolkodás kéz a kézben jár az örömmel optimizmus és a belső jólét. A jó társas kapcsolatok, a jó pihenés és a nyomástól, szorongástól és stressztől való mentesség optimalizálja az eltérő gondolkodást .

Nyilvánvaló, hogy időnként, amikor felnőttként kötelességünk, életstílusunkban, amely tele van nyomással és aggodalommal, elhanyagoljuk ezeket a nagyon fontos dimenziókat. Akár arra is következtethetünk ez a fajta gondolkodás egyfajta életszemléletből is fakad amelyben szabad, boldog, élményekre nyitott nonkonformisták lehetsz...

Műveljük ezeket a dinamikákat. Jól élni, hogy jobban gondolkodjunk, minden bizonnyal jó cél lehet, hogy minden nap dolgozzunk…