Idézetek a teljes tudatosságról (mindfulness ) mindenekelőtt abból a buddhista filozófiai és vallási tanból származnak, amelyben ez a fogalom megszületett.
A teljes tudatosságot spirituális állapotként határozzák meg koncentráció abszolút a jelenben. Megköveteli, hogy minden érzékszervünk a megtapasztalt valóság felé koncentráljon, és ez a meditáció gyümölcse. A csenddel, a tudatos állapotból kiinduló személyes intim térrel való kapcsolatra utal.
Legyél tanúja gondolataidnak.
-Buddha-
Idézetek az árvizekről tudatosság azt állítják Céljuk elsősorban az oktatás, mivel ez egy összetett fogalom, amelyet csak megtapasztalva lehet megérteni. A nagy mesterek nyilatkozatai mindenesetre segítik a téma tisztázását.
Idézetek a teljes tudatosságról
1. A gondolat elhagyása
Osho híres filozófus és misztikus volt. Neki köszönhetjük a teljes tudatosságról szóló nagyszerű idézeteket. Noha ellentmondásos személyiség volt, a teljes tudattal foglalkozó kortárs irodalom nagy része híres elmélkedéseiből fejlődött ki.
Osho ez a szövege nagyon jól leírja a teljes tudatosság állapotát: ennek tudatában a gondolatok kezdenek eltűnni. Nem szabad összeütközésbe kerülnünk velük. Ismerésük elég ahhoz, hogy elpusztítsa őket. És amikor az elme üres, a templom készen áll. És a templom belsejében az egyetlen isten, amelyet érdemes beengedni, az csend . Tehát itt van a három szó, amire emlékezned kell: relaxáció vakmerőség csend. És ha ezek a szavak nem csak szavak számodra, hanem tapasztalatokká alakulnak át, akkor az életed is átalakul.
2. Dalai Láma idézet a teljes tudatosságról
Íme az egyik idézet a teljes tudatosságról, amelyet maga a Dalai Láma mondott: Emiatt nem tudunk biztosítást kötni; a
A dalai láma Ezeket a szavakat a biztonságról, az élet garanciáiról, valamint a katasztrófák és nagy gonoszságok megelőzéséről szóló beszédében mondta. Arra emlékeztet bennünket, hogy ez a belső poggyászunktól függ, és nem a külső körülményektől.
3. Együttérzés
Az együttérzés a buddhizmus központi értéke. Ennek a filozófiának egy jó része a jóság és a testvériség ápolásának szenteli magát, amelyeket felsőbbrendű erényeknek tartanak, mert sok mást is tartalmaznak, és hosszú és állandó munka eredménye.
Ez az idézet Thomas Mertontól tökéletesen leírja a buddhista együttérzés gondolatát és a teljes tudathoz való viszonyát: minden élőlény egymásra utaltságának akut tudatosítása, akik részei egymásnak és kapcsolatban állnak egymással. A teljes tudatosság e kölcsönös egymásrautaltság megértésében, elfogadásában és tiszteletben tartásában is áll.
Nem szabad elfelejteni, hogy a buddhizmus számára az élet minden formája méltó a rovarokétól az emberekéig. Az együttérzést tehát nem csak a társak között lehet gyakorolni, hanem a természetben létező összes életforma mellett.
4. Napi cselekvések és tudatosság
A teljes tudatosságot nem lehet elérni, ha évekig visszavonulunk meditálni egy kolostorba.
Ez a jelenben maradás és az összes érzékszerv kiélezése, hogy átélje a pillanatot, amit átélsz, azzal kezdődik, hogy a legkisebb és látszólag jelentéktelen cselekvésre is ráébredsz. Buddha arra kér bennünket, hogy legyünk önmagunk állandó megfigyelői.
5. Tudatosság és boldogság
A teljes tudatosság annak a kitartó erőfeszítésnek az eredménye, hogy a szemlélődésnek szenteljük magunkat gondolatainknak, érzéseinknek és impulzusainknak. A szemlélődés során bárki az univerzummal találja magát. Ez a találkozás pedig harmóniát generál és boldogság .
Osho ezt így mondja:
Míg sok nyugati filozófus a lelkiismeretet a boldogtalanság forrásának tekinti, a buddhista filozófia ennek éppen az ellenkezőjét látja. Ez annak köszönhető, hogy a nyugati tudat az értelemre, míg a keleti a spiritualitásra, a csendre és a gondolkodás hiányára épül.
Mindezek a teljes tudatosságról szóló mondatok azt mutatják, hogy még sokat kell tanulnunk a keleti filozófiáktól és
