A biológiai pszichiátria vagy biopszichiátria az orvostudomány és a pszichiátria egyik ága amely a mentális zavarok és az idegrendszer működése közötti összefüggést vizsgálja. Ez egy interdiszciplináris megközelítés, amely olyan tudományokból merít, mint az élettan, a genetika, a biokémia, a pszichofarmakológia és az idegtudomány.
A 18. és 19. század között született, de maximális fejlődését az 1950-es években érte el a pszichotróp szerek megjelenésével. a technológiai műszerezés óriási fejlődése kedvezett a tudományok terjeszkedésének.
A jobb mikroszkópok, a kifinomult képalkotó technikák, például a mágneses rezonancia képalkotás, a pozitronemissziós tomográfia és a nanotechnológiával befejezve Emberi Agy projekt .
Amikor már nem vagyunk képesek megváltoztatni egy helyzetet, kihívás elé állítjuk magunkat.
- Frankl Viktor-
Biológiai pszichiátria és pszichotróp gyógyszerek
A biopszichiátria fejlődése szorosan összefügg a technológiai fejlődéssel . Mérföldkő volt például a felfedezés serendipitosa neurotranszmitterek és receptorok létezéséről a gyógyszerek hatásmechanizmusában; ezt követően tökéletesítve a biogén aminok gátlását vagy aktiválását eredményezi.
A pszichotróp szerek megjelenésével és a biokémiai egyensúlyhiány elméleteivel genetikai tényezők utáni vadászat is indult. Ez megnyitotta az utat a jobb diagnosztikai osztályozáshoz.
Ilyenek például a felfedezések a depresszió biológiai mechanizmusai a kifinomult agyszkennelési technikáknak köszönhetően. Ebben a tekintetben Helen Mayberg két különböző és kulcsfontosságú kört azonosított annak érdekében, hogy eldöntse a depressziós betegek terápiás megközelítését.
A kutatás eredményei szerint az elülső sziget szintjén alacsony alapaktivitású betegek jól reagálnának a kognitív terápiára. Ellenkezőleg Az átlag feletti aktivitású betegek jól reagálnak az antidepresszáns gyógyszerekre .
A mentális zavarok biológiai alapjai
A mentális zavarok biológiai alapjainál szükségszerűen a genetikára kell hivatkozni. Tudjuk, hogy bizonyos genetikai jellemzők szerepet játszanak a mentális betegségek etiopatogenezisében (patológia kialakulásának valószínűsége). Jelenleg nem beszélhetünk pontos génekről, csak jelölt lókuszokról. Az előttünk álló út még mindig felfelé vezet.
Stúdió 1
Marian L. Hamshere csapatának legújabb tanulmánya kiemeli a gyermekkori figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar és a skizofrénia közötti genetikai kapcsolat és bipoláris zavar felnőtteknél.
Szinte egyidejűleg egy cikk jelent meg a folyóiratban A Lancet azt mutatja, hogy öt gyermekkori vagy felnőttkori pszichiátriai rendellenesség (figyelemzavar, bipoláris zavar autizmus depresszió és skizofrénia) közös genetikai kockázati tényezőkkel rendelkeznek.
Genetikai variációk, amelyek befolyásolják a kalcium csatornák döntőnek tűnik mind az öt rendellenességben; ez a felfedezés új utakat nyit meg az új molekuláris célpontokon alapuló pszichotróp gyógyszerek kifejlesztésében.
Stúdió 2
Egy másik kutatási terület a genetikai mutációk agyfejlődésre gyakorolt hatását vizsgálja. Olyan kutatók, mint Murdoch és State, a 7-es kromoszómán számos mutáció felfedezésének szerzői.
Ennek a kromoszómának egy szegmensének további másolata nagymértékben növeli az autizmus kockázatát, amely rendellenességet a társadalmi elszigeteltségre való hajlam jellemez. Még érdekesebb tény ugyanazon szegmens elvesztése Williams-szindrómát okozna ellenkezőleg, intenzív szocializáció jellemzi.
A 7-es kromoszóma érintett szegmense az emberi genomot alkotó közel 21 000 gén közül csak 25-öt tartalmaz. Bár a gének mennyisége csekély, a szegmens egy többé-kevésbé másodpéldánya mély és döntő különbségekhez vezet társadalmi viselkedésünkben.
Ez újabb bizonyítéka a mentális zavarok biológiai természetének ; azt is bizonyítja, hogy bizonyos mentális szintű elváltozások, mint pl skizofrénia vagy a depressziónak fontos genetikai összetevője van.
Megszoktuk, hogy az ember sorsa a csillagokban van megírva. Ma már tudjuk, hogy ez nagyrészt a génjeinkben van.
-James Watson-
A biológiai pszichiátria ígéretes a jövőre nézve
A biológiai pszichiátria fejlődése továbbra is együtt jár a technológiai fejlődéssel. A közeljövőben a nanotechnológiának, a mikroelektronikának és a szintetikus biológiának köszönhetően nagy mennyiségű információhoz jutunk majd az agyról.
Az idegtudósok és kutatók hozzáférhetnek majd a fejlesztés alatt álló technológiákhoz, mint pl nano-érzékelők, vezeték nélküli optikai szálak és szintetikus sejtek, amelyeket az agyszövetbe való behatolásra terveztek és beszámolnak arról, hogyan és mikor reagálnak a neuronok a különböző ingerekre.
Ez a lényege az emberi genomhoz hasonló Brain nevű nemzetközi projektnek, amely oly sokat járult hozzá a tudomány és különösen a genetika területéhez.
