A depresszió testbeszéde

A depresszió testbeszéde magában foglalja a mikrokifejezéseket, testhelyzeteket és mozgásokat amelyek megváltozott lelkiállapotról árulkodnak. Ezt fontos tudni: valójában ezek a neurotikus szomorúsági állapotok gyakran észrevétlenek maradhatnak. Amit a száj nem mond, azt gyakran a test kiáltja.

A depresszió, mint minden más hangulat, hatással van a szervezetre. Nemcsak formálja azáltal, hogy sajátos formát ad neki, hanem egészségünkre is hatással van. A test és az elme egységet alkot: ami az egyik dimenzióban történik, az hatással van a másikra is.

A depresszió nyelve az öntudatlan . Aki azonban ránk néz, az megteheti

A depressziót a be nem gyógyult sebek táplálják.

-Penelope Sweet-

A depresszió testbeszédének arc kulcspontja

Az arc mikrokifejezései különösen a hangulatot jelzik . Ezek azok az apró arcmozdulatok, amelyek soha nem hazudnak. Ezek önkéntelen válaszok, amelyeket a limbikus agy anélkül, hogy észrevennénk, és anélkül, hogy tetszőlegesen kezelhetnénk őket. A depresszió testbeszédében a legjellemzőbb mikrokifejezések a következők:

Lelógó felső szemhéj.A bőr enyhén petyhüdtnek tűnik, és azt a benyomást keltve, hogy az alatta lévő izom megereszkedett. A palpebrális repedés – az a pont, ahol a felső szemhéjak találkoznak az alsókkal – enyhén lefelé görbül.

A fókusz hiánya a tekintetben. Depressziós embernél a szeme nem egy adott pontra fókuszál. Mintha a tekintet akkor is elveszne, ha a szem a tárgyra fókuszál.

Az ajakvonal lefelé néz.A száj alakja egy lefelé nyíló félkörhöz hasonlít. Az ajkak végei enyhén lelógnak. Talán ez a depresszió leggyakoribb utánzója.

Szemöldök. A depressziós emberek általában kissé összeráncolják a homlokukat. Nem annyira, mint amikor vagy aggodalom vagy csak kissé mérges. Az arc egésze meglepettnek és csalódottnak tűnik.

Fejtartás

A depresszió testbeszédében a fejnek a testhez viszonyított helyzete árulkodó. A fej általában lefelé van hajlítva . Amíg a test enyhén hátradől, kissé előrenyúlik.

Továbbá a fej gyakran oldalra van döntve, szinte mindig a jobb oldalon. Ez különösen akkor fordul elő, ha a depressziós személy valakire hallgat, akinek hatalmat vagy felhatalmazást ad.

Hangnem és beszédmód

A lelkiállapotot kifejező vonások a hangtónusban is megjelennek. Általában a depressziós személy halk hangszínt vesz fel, és beszédmódja a síráshoz hasonlít. A hang enyhén repedezett vagy alig észrevehető rekedtsége van.

Ugyanakkor a depresszióban szenvedők fukarok a szavakkal és kevés érzelmet közvetítenek. Nehezen tudja egyértelműen megfogalmazni a szavakat, mintha megfogná valami lustaság .

A depresszió testbeszéde: testtartás és egyéb részletek

A testtartás ez az egyik leglátványosabb szempont a depresszió nyelvén. A test jellemzően petyhüdt, a gerince pedig héjszerűen ívelt. Mintha a depressziós személy visszahúzódna önmagába.

Nagyon gyakori, hogy a mozdulatok lassúak, néha agresszív vagy hirtelen gesztusokkal kombinálva. Séta közben is húzza a lábát, ami megmutatja a mozgás fáradtságát.

Végül felismerheti a depressziós embert arról, hogy milyen gyakran sóhajt fel. Bármilyen helyzetben és naponta többször is megteszi. Ez a szokás frusztrált vágyként értelmezhető, hogy jól érezze magát.